A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében Magyarország 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékpont feletti mértékben is meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán a részletes első negyedéves GDP-adatok közzététele után.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a GDP 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,2, az előző negyedévihez képest 1,1 százalékkal nőtt.
Az NGM szerint a 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb. A bővülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belső kereslet is támogatta a növekedést. A termelési és a fogyasztási oldal szinte valamennyi szegmense hozzájárult a növekedés gyorsulásához. Mindezek mellett a külső és a belső egyensúlyi mutatók is javultak: a külkereskedelmi egyenleg tartós többletet mutat, az államháztartás hiánya 2014-ben is alacsony marad.
A tárca közölte: az ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelő szektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben. Az iparban és az építőiparban is jelentős mértékben emelkedett a hozzáadott érték.
A közlemény szerint az ipari termelés bővülése több tényezőnek is köszönhető: az autóipari kapacitásbővítéseknek, az élénkülő belső és külső keresletnek, míg az építőipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. 2013 második felétől az élénkülő belső kereslet valamint a szolgáltató ágazat is támogatja a növekedést. A fogyasztás élénkülése nagy mértékben hozzájárult a kereskedelemi ágazatok bővüléséhez. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátás forgalmát, az ipar javuló teljesítménye a szállítást erősítette – olvasható a közleményben.
Az NGM hozzáfűzi: a felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bővülése az ipar és ezen belül a járműgyártás kiemelkedő teljesítményével, valamint a külső konjunktúra élénkülésével magyarázható.
Közölték: a belső kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulását több tényező segíti: a vállalati szektor növekvő aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvező növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a növekedési hitelprogram és a kedvező üzleti környezet.
Kedvező fejlemény a minisztérium szerint, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevő mértékben bővültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhető meg.
A beruházások dinamikus bővülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott – írja az NGM.
A tárca kiemeli: a gazdasági növekedés a munkaerő-piacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezően hatnak az államháztartás bevételére is – olvasható a közleményben.
