Szinte minden évben hangoztatott vélemény, hogy az érettségik évről évre nehezednek. Górcső alá vettük az elmúlt évtizedek emelt szintű feladványait a három „nagy” tantárgyból, hogy mennyire voltak megterhelőek a követelmények, feladatok.
Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem: a három kötelező, sokszor rettegett érettségi tárgy, ami megkeseríti a végzős középiskolások életét. Minden évben jönnek hát a vélemények: idén sokkal nehezebb volt, régen nem kértek ennyit számon. Igaz volna?
Magyar nyelv és irodalom
Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatok közül is többet szemügyre vettünk. Teljesen azonos tudást igényelnek, a szövegértési feladatsorhoz egyaránt tartozik műveltségi rész is, amelyhez nem ad segítséget a feldolgozandó szöveg.
A készítők hajlamosak egyre inkább idomulni a kor változásához, ennek jegyében eshet meg, hogy a korábban még szigorúan a tudomány határterületéhez rangsorolt dalszöveg mára érettségi témakör lehetett idén. Igaz, Bob Dylan dalának kivesézését igazolja a szerző Nobel-díja is. Ugyanakkor 2005-ben még egy igen kellemetlen feladat hárult az érettségizőkre: Vörösmarty A Guttenberg-albumba című óriási erejű költeményét kellett elemezni, ami nagyon nem egyszerű.
Hosszú évek tapasztalata, hogy József Attilával érdemes részletesebben foglalkozni a felkészülés során, ő visszatérő téma, illetve figyelni kell a születés-halálozás évfordulókra is, centenáriumokra is.
[su_note note_color=”#8cbced”]2005: a műveltségi feladatsornál József Attila: Karóval jöttél c. verse volt a szöveg (a költő 1905-ben született, úgyhogy nem érhetett senkit váratlanul a téma
2010: műértelmezésnél: József Attila Holt vidék c. verse
2019: műveltségi feladatsornál: Mártonfi Attila A József Attila-szótár terve c. szövege[/su_note]
Matematika
Az emelt szintű matematikai feladatsorok között böngészve összességében az állapítható meg, hogy a típusfeladatok nem különböznek.
A valószínűségszámítási, geometriai, kombinatorikai, függvényekkel kapcsolatos feladatok gyakran ugyanarra az analógiára – van, hogy ugyanarra a mondatra – fűződnek fel, csak értelemszerűen más számokkal. Azonban sem mennyiségben, sem a számok tekintetében vett nagyságrendekben nem különböznek.
A sorozatokkal kapcsolatosan például öt év különbséggel teljesen hasonló módon tesznek fel kérdést, aminek a megoldási módszere sem különbözik túlságosan.
[su_note note_color=”#8cbced”]2005
Egy növekedő számtani sorozat első három tagjának összege 60. Az első tagot 64-gyel növelve, a másik két tagot változatlanul hagyva, egy mértani sorozat első három tagjához jutunk. Mennyi a két sorozat első három tagja?
2010
Egy mértani sorozat első három tagjának összege 91. A hatodik, hetedik és nyolcadik tag összege 2912. Hány tizenhárom-jegyű tagja van a sorozatnak?[/su_note]
A valós számok halmazán megoldandó, első- és másodfokú egyenlet – avagy egyenlőtlenség – is visszatérő feladat az érettségikben, szinte minden évben számíthatnak rá a végzősök.
Történelem
A történelem érettségikre visszatekintve az látszik, hogy korban és helyszínen próbálják a készítők teljesen lefedni a négyéves anyagot az ókortól a rendszerváltásig. Több helyen hangsúlyozottan felbukkan az ókori Hellász, a nagyhatalmak viszonyrendszere a 19-20. században és a Kádár-korszak.
Az írásbeli feladatsor első részében több kérdés szinte inkább a szövegértés határát súrolja, mintsem a lexikális tudást kéri számon.
Általánosságban azt vehetjük észre, hogy a feladatsorok, forrásszövegek, térképek, illusztrációk minden feladatlapon ugyanolyan mértékben támaszkodnak a diákok tudására, ugyanakkora segítséget nyújtanak egyik-másik kérdés megválaszolásához.
A három nagy érettségi négy emelt szintű feladatlapjait (2005, 2010, 2015, 2019) végignyálazva elmondható, hogy nem állják meg a helyüket a gyakran hangoztatott kijelentések, miszerint ebben vagy abban az évben könnyebb-nehezebb volt az írásbeli vizsga. Mind a magyar, mind a matematika, mind a történelem típusfeladatai ugyanazok, ugyanolyan mértékben kérik számon a négy/hat év alatt elsajátított tudást.
Újra górcső alatt az iskolák is
A napokban zajlott le az idei esedékes kompetenciafelmérés a 6., 8., 10. osztályos diákok körében. Itt a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás mérése a cél, idén 274 ezer diák vett benne részt: majdnem százezer hatodikos, körülbelül 88 ezer nyolcadikos és 85 ezer tizedikes. A tanulók képességeinek mérésén túl az iskolák teljesítményét is kiértékelik az eredmények alapján.
Annak érdekében, hogy még jobban mérhetőek legyenek ezek az adatok, egy név nélküli, önkéntes kérdőívet is kitölthetnek a diákok családjai – ebből az anyagi helyzet, szociális hátteret vizsgálják. Ennek tükrében még jobban megállapítható, melyik iskola a leghatékonyabb a kompetenciafejlesztésben.
