Magyarország és Líbia szorosabb együttműködéséről, az észak-afrikai ország újjáépítésében vállalandó magyar szerepről tárgyalt szerdán Tripoliban Martonyi János. A külügyminiszter találkozott Musztafa Abdel Dzsalíllal, az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetőjével, Abdul al-Rahim al-Kíb kormányfővel, valamint a gazdasági és a kutatási miniszterrel is.
„Ez egy olyan ország, amelyiknek nagyon nagy jövője van, óriási kincsei is vannak természetesen. Egy viszonylag jól képzett értelmisége is. El voltak fojtva négy évtizeden keresztül. Azt érzem, hogy itt beindult valami, dinamizmus alakult ki. Ez egy fiatal ország, a szó minden értelmében. Azt hiszem, Magyarország számára itt nagyon sok lehetőség van és lesz” – mondta Martonyi János Tripoliban.
Tripoliban nagyra értékelik mindazt a humanitárius és politikai támogatást, amelyet Magyarországtól kaptak a Kadhafi-rezsim elleni harc hónapjaiban. „Ez olyan politikai tőke, amelyet a kétoldalú kapcsolatok más területein is kamatoztatni lehet” – mondta a magyar külügyminiszter.
Magyarország szeretne aktívan bekapcsolódni a líbiai újjáépítésbe. A magyar vállalatok elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás, az építőipar és az olajipar egyes területein lehetnek versenyképesek a líbiai piacon.
Líbiai részről elhangzott, hogy számítanak Magyarország tapasztalataira a privatizációban, a biztonsági erők kiképzésében és az egészségügyben is.
Tahir Szarkasz gazdasági miniszter azt mondta: számítanak a demokratikus átalakulásban szerzett magyar tapasztalatokra is. Ezek segítségével teremtenék meg a jogi és adminisztratív környezetet a Líbiában eddig nem létező kis- és középvállalatok, valamint a külföldi befektetések számára. A korábban megkötött nemzetközi szerződéseket felülvizsgálják, és azokat, amelyek megfelelnek a demokratikus normáknak, érvényesnek tekintik – tette hozzá.
Martonyi János tájékoztatta partnereit arról, hogy jövő év elején magyar üzletemberek érkeznek Líbiába a nemzetgazdasági minisztérium megbízásából, hogy konkrét tárgyalásokat folytassanak arról, miként tud Magyarország részt venni az újjáépítésben.
A külügyminiszter felajánlotta, hogy térítésmentesen magyarországi kórházban ápolnának tíz olyan líbiait, aki a harcokban sebesült meg, valamint Magyarország fogadna további sebesülteket is szerződéses keretek között.
Líbia és Magyarország viszonyát az 1970-80-as években intenzív gazdasági kapcsolatok jellemezték, amit elsősorban a Magyarországon végzett líbiai diákok és a Líbiában dolgozó magyar szakemberek alapoztak meg. A mostani átmeneti kormánynak két olyan tagja is van, aki egyetemistaként Magyarországon tanult, köztük a tervezési miniszter.
