Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség – mondták egybehangzóan a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület keddi zárt ülése után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti, össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott – írja az MTI.
A nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést.
A bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel, titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani – szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti – tette hozzá.
Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre – tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához.
A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Az LMP-s politikus bejelentette azt is: az egyebek napirendi pontban felvetette, hogy a szolgálatoknak vizsgálnia kellene, hogy Andy Vajna kormánybiztos, aki „közhatalmat gyakorló ember” és akinek „rendkívül zűrös cégügyei vannak”, mennyiben jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
Kíváncsiak rá, hogy mióta kormánybiztosi kinevezése előtt átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, azóta milyen kockázatokat tártak fel nála a szakszolgálatok. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági törvény módosítása február elsején hatályba lép, az LMP elsőként fogja kezdeményezni, hogy Andy Vajna újra essen át nemzetbiztonsági átvilágításon.
