Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése”, mint önálló bűncselekmény – a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza – adta hírül az MTI.
A törvény – a Btk. módosítását leszámítva – már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően – tehát március közepe előtt – létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni azt.
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfűzött, „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése” című tényállás szerint, aki mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából – az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával – semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző is, aki a tiltott szerződés megkötésében közreműködik.
Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűncselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
