Az 1949-es év is tartogatott egy borzalmas bűnügyet a kriminológia kedvelői számára. Három pécsi asszony állt bíróság elé egy közös gyilkosság ügyében. Egyikük férje, egy idős, vak, hetvenéves zongoraoktató volt az áldozat, akit nem kevés beléndekmaggal küldtek a túlvilágra az év januárjában.
A méregkeverő asszonyok ügye felborzolta a kedélyeket a pécsiek között. Szinte cinikus közönnyel mesélték el a rettenetes gyilkosságot a rendőröknek, miután lebuktak, mindent bevallottak, így nem tartott sokáig a nyomozás. 1949 januárjában történt az eset, amit nem sokáig tudtak elhallgatni.
Hamar kitudódott az igazság, mikor az elkövetők egyike véletlenül elszólta magát. Ennek következtében egy bizalmas bejelentést kapott a rendőrség. Márciusban, a holttest exhumálása után rögtön őrizetbe vették a gyanúsítottakat. Pontosan Weisz Józsefné szül. Lippai Terézt – a tényleges elkövetőt –, a vele egy házban lakó Hegyi Jánosnét, albérlőit: Varga Annát és élettársát, Páncsics István lakatost, mint tettestársakat.
A kihallgatás során mindannyian beismerték tettüket, de a megbánás legapróbb jelét nem mutatták, sem akkor, sem később a bírósági tárgyalás folyamán.
Körmönfont mérgezés
Lippai Teréz 1948 januárjában ismerkedett meg a nála negyven évvel idősebb zongoratanárral, februárban össze is házasodtak – mondhatni elvettette magát vele. Nemsokára viszont megunta az idős férfi ápolását, legalábbis erről panaszkodott Hegyinének. Az a lehető legegyszerűbb javaslattal sietett a segítségére: végezzen vele, méghozzá beléndekmaggal.
[su_box title=”A gyilkos beléndek” style=”soft” box_color=”#25b343″ radius=”2″]Hazánkban gyomnövényként van számontartva a „bolondító beléndek”. A történelem folyamán előszeretettel alkalmazták szárított formában varázslásokkor, boszorkánykonyhán, hogy transzba essenek; hitték, hogy látnoki képességeket ad. Ugyanis erősen hallucinogén, agyi működési rendellenességeket, pszichés nyugtalanságot idéz elő. A beszéd érthetetlenné válhat, megmerevedik a test, hidegrázás is kísérheti. Túlzott fogyasztása – mint esetünkből is kiderül – halált okozhat.
[/su_box]
A feleség nem habozott, rögtön beszerzett egy jókora mennyiséget és belefőzte az idős zongoratanár teájába. Az rosszul lett, rögtön kórházba került, de kiheverte a kis mérgezést. Az asszony még kétszer újra próbálkozott, sikertelenül. Egyre jobban kétségbeesett, elpanaszolta a sztorit albérlőjének, Varga Annának is. Az újabb tanácsokat adott neki, pontosan hogyan is kell használni a beléndekmagot.
Ő már csak tudja – mint mondotta, mert édesanyja is így végzett hatéves kislányával.
Így hát közösen szereztek egy újabb nagy adaggal, most viszont biztosra mentek, a magokat megőrölték, a férfi mákos tésztájára hintették. A korabeli tudósítások szerint a vallomásban azt is elárulták, a férfinak különösen ízlett a mérgezett tészta.
„Soha ilyen jót még nem ettem.”
Azonban vacsora után rosszul lett, huszonnégy órai szenvedés után meghalt. A feleség közben a Páncsics-párral töltötte az időt, a férfi állítólag néha benézett a haldokló idős úrhoz, hogy él-e még.
A megmérgezett zongoratanár temetése után Páncsics István és Varga Anna zsarolni kezdték a gyilkos feleséget. Az pedig a két tanú hallgatását azzal vásárolta meg, hogy potom pénzért eladta a lakásban fellelhető bútorokat, ruhadarabokat. Zsarolásuk azonban nem fejeződött be, csak miután fény derült az esetre.
Tárgyalás és ítélet
1949 áprilisának elején tárgyalták az asszonyok – a tényleges elkövető Weisz Józsefné, Varga Anna és Hegyi Jánosné – ügyét. Azzal próbálták enyhíteni a gyilkos feleség felelősségét, hogy két társa rábeszélésére követte el a tettét. A korabeli tudósítások arról nem szólnak, hogy Páncsics Istvánnal mi lett, aki „csupán” tanúja és haszonélvezője volt a gyilkosságnak.
A vegyészeti szakértők is felszólaltak a bíróságon. Elmondták, az exhumált holttestben 3000 beléndekmagot és törmeléket találtak, ez pedig akkora mennyiség, ami harminchárom emberrel is végzett volna. Az idézett tanúk és szakértők mind alátámasztották a vádakat. Az ügyészségi elnök a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte a három nőre.
Az ítélet: Weisz Józsefnét gyilkosság és folytatólag elkövetett gyilkosság kísérletéért és Varga Annát, mint tettestársat gyilkosságért halálra, Hegyi Józsefnét, a gyilkosság bűntettének felbujtóját életfogytig tartó fegyházra ítélték.
A férjgyilkos asszony és halálra ítélt társa kegyelemért folyamodtak, de a kegyelmi tanács a kérvényt elutasította. A rá következő napon fél óra különbséggel felakasztották a két nőt.
Forrás: Dunántúli Napló archívum
