Éhség, új fertőzések, szmog, árvizek és brutális szárazságok – ilyen jövő vár ránk, ha nem cselekedünk minél gyorsabban. Áder János köztársasági elnök a pécsi egyetemen sokkolta a hallgatóságot.
A köztársasági elnök Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tartott előadást tartott merőben közvetlen hangú előadást a klímaváltozás hatásairól.
Áder János köztársasági elnök pécsi prezentációjának célja az volt, hogy bebizonyítsa: a klímaváltozás problémái és lehetséges megoldásai egyszerre jelentenek tudományos kérdést és fontos környezetvédelmi ügyet. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás komoly gazdasági és társadalmi hatással bír, emellett pedig az emberi élet minden területét meghatározza.
Előadásában a köztársasági elnök azokat a jelenségeket vizsgálta, melyek kiváltották és megnövelték a környezetszennyezést. Kitért a népességrobbanás problémájára, beszélt az üvegházhatású gázok levegőbe juttatásának fokozódásáról, a fosszilis energiahordozók túlhasználásáról, az esőerdők kiirtásának folyamatáról, a Föld hőmérsékletének és a tengerek vízszintjének emelkedéséről is.
Bemutatta, hogy a 2015-ös magyarországi nyár – „a legek nyara” – miként példázza a klímaváltozás nyomában kialakuló szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeit. Ezen a nyáron ötször volt ugyanis hőségriadó, és kétszer volt olyan durva felhőszakadás, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese és kétszerese zúdult le néhány óra alatt Budapestre.
A klímaváltozás nyomán olyan légköri anomáliák alakultak ki, melyeknek köszönhetően „nem felhők, hanem folyók vannak a fejünk felett, melyek bármikor elönthetik élőhelyünket” – mondta, miközben a nyáron példátlan aszály is sújtotta a mezőgazdaságot, és 25%-kal csökkent a kukoricatermés.
Áder János kitért rá, a klímaváltozásnak vannak egészségügyi vonzatai is. A Malária-szúnyog a hőmérséklet emelkedésével elterjedhet Európában is, a halálos, kezelhetetlen Dengue-lázat terjesztő tigrisszúnyog is nemsokára a közelünkbe terjeszkedhet, 5-10 év és itt lesznek az országban. 2050-re a mostani parlagfűpollen mennyiségének akár a nyolcszorosával is szembe kell majd néznünk, ha nem teszünk valamit. Ha minden így megy tovább, akkor akár hosszú, fél éves éhínségek is kialakulhatnak.
A köztársasági elnök a klímaváltozás további következményként hozta fel a politikai és társadalmi konfliktusok fokozatos kiéleződését, és a ma is tapasztalható tömeges népvándorlást is, mely a jövőben a jelenleginél sokszorosan nagyobb lesz. Az ENSZ becsléseit idézve elmondta, hogy ez a várható új migrációs hullám 250 millió és 1 milliárd fő közötti embertömeg vonulását jelentheti majd.
A jövő egyik kulcskérdése az olyan fejlesztések elterjedése, mint például az üveglapokat helyettesítő átlátszó napelemek, a kipufogógázokat minimalizáló autó-kiegészítők, a hidrogéncellás autók, a nyílt vizeken épült naperőművek, és a fel nem használt természetes energia megőrzésére képes akkumulátorok, vagy a gazdaságosabb közvilágítás.