Gőzerővel dolgoznak a korábban a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor építésén. A milliárdos munka elvégezte után hamarosan megkezdheti a szolgálatát a radar. A pécsiek számára örömteli, hogy hozzánk az úgynevezett réskitöltő létesítményekből sem kerül.
Mint azt a honvédelmi tárcánál megtudtuk, a Tolna megyei Medinán októberben helyezték el hazánk harmadik radarállomásának alapkövét, mára pedig gőzerővel megindultak az építési munkák is. A szerkezet legkésőbb 2014 elején már működhet, az abban dolgozó katonák kiképzése pedig gyakorlatilag megtörtént.
A beruházással hazánk modern, 3D-s radarlefedettsége teljessé válik, ugyanis a Békéscsabán és Bánkúton működő létesítmények után a Dunántúl teljes egészét is „látják” majd a szakemberek. Ezzel együtt is szükség lesz ugyanakkor még két másik réskitöltő radarállomásra, ám ezek is távol szolgálnak majd a Mecsektől, a Somogy megyei Jután és a veszprémi Kupon. Ezekre éppen azért lesz szükség, mert részben a Mecsek, részben a Dunántúli-középhegység bizonyos, alacsonyan fekvő részeket „leárnyékol”.
A beruházással végérvényesen megnyugodhatnak a Pécsen élők, a Mecseket és környékét a különböző veszélyek miatt féltők, már csak azért is, mert a zöldek szerint is egy támogatható módon, nem természetvédelmi területen, s nem több tízezer ember lakóházától kőhajításnyira építkeznek. Ráadásul a NATO-pénz sem veszett el, hiszen 94 százalékban a szervezet finanszírozza az 1-1,2 milliárdos munkát.
A pécsi beruházás ellen évekig harcoló Civilek a Mecsekért Mozgalom is elégedetten nyugtázta annak idején, hogy a HM az előző ciklusok szocialista kormányzatainak kardoskodása után, 2010 nyarán megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását, s ezzel elállt az építkezéstől.
A zöldek legfontosabb érvei ugyanis éppen a természet védelmén és a pécsiek biztonságának fenntarthatóságán alapultak. Medina esetében egyik sincs jelen, ugyanis a radar tervezett helyszínén a szovjet megszállás óta működik radarállomás, a beruházás nem természetvédelmi területen valósul meg, ráadásul esetleges megtámadása nem fenyeget városrésznyi civil életének veszélyeztetésével.
Egyéves költségvetését kapta meg a falu
A honvédelmi tárca összesen 100 millió forinttal támogatja négy éven át a radart befogadó község fejlesztési törekvéseit. Évente 25 millió forintot kap így az évi 130 millió forintból gazdálkodó, 800 lelkes település. Elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre fordítják az évi „apanázsokat”: a pénzből például az iskola nyílászáróit cserélték le, átépítették az orvosi rendelőt, a továbbiakban pedig felújítják a faluközpontot, parkosítanak, fejlesztik a csapadékvíz-elvezető rendszert.
Tíz évig kellett harcolni ellene
A mecseki radarberuházás ellen 2003 végétől indult erősödő társadalmi tiltakozás, ezért a szocialista kormány 2005 februárjában döntött úgy, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás nem épülhet meg. Az első Gyurcsány-kormány 2005 őszén a Tubes-hegy mellett döntött. A pécsiek sikeres, több éven át tartó pereskedése és ellenállása nyomán 2010 júliusában a honvédelmi tárca megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását, így a minisztérium hivatalosan is elállt attól, hogy a NATO-lokátor a Tubesen épüljön fel. A tárca 2011 márciusában jelentette be, hogy a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét javasolja a katonai lokátor helyszínéül. Röviddel ezután a NATO is jóváhagyta az új helyszínt.
[frame]
Mi történhetett volna, ha…
Ha a Tubesen épülhetett volna fel a lokátor,
– a lokátor, s ezzel Pécs is elsődleges katonai célponttá vált volna
– a radar áramellátását szolgáló gázolajtartály sérülése esetén a Tettye karsztforrása elszennyeződhetett volna
– leértékelődtek volna a pécsi ingatlanok, főként a hegyoldali városrészekben
– a Rotary körsétány tanösvénye használhatatlan lett volna
– megszűnt volna a János-kilátó mint turisztikai helyszín
– a radar rombolóan hatott volna a teljes pécsi városképre
[/frame]
