A Rákóczi utca 34. egészen hihetetlen, mára elfeledett érdekességnek adott otthont: a pécsi autógyár működött azon a címen, ahol postakocsi, hintó, mentőautó, tejszállító, autóbusz és persze személyautó is készült. Sajnos a virágzó autógyár is a hasonlóan híres 19. századi pécsi ipari létesítmények sorsára jutott: kifosztották, szovjetek és nácik széthordták, végül államosították.
A pécsiek „aranyembere” Varga Gyula volt, egy barcsi kovácsmester fia. A sikersztori 1894-ben kezdődött, amikor a Búza téren egy kovácsműhelybe került, majd 1898-tól a Felsőmalom utcában elkezdett Eszterházy-, Landauer- és Feyton-hajtókocsikat, batárokat építeni. A Pécsi Általános Kiállításon aranyérmet is szerzett termékeivel.
Sorra kapta az elismeréseket, a Posta Kincstár pályázatát is elnyerte könnyű konstrukcióival. Nem csupán a városban és a megyében, a monarchia egész területén megjelentek Varga Gyula luxushintói, számos vármegye postahivatala rendelte tőle a zöld postakocsikat.
Amikor Pécsre is elért a motorizációs láz, a fiákereket, konflisokat már nem keresték annyian. Nagy érdeme volt a pécsi mesternek, hogy még időben ráérzett erre a tendenciára, átalakította műhelyét. Ezentúl az autó- és autóbusz-karosszériák gyártására feküdt rá.
1907-ben állami nagy érmet kapott a Pécsi Országos Kiállításon. 1921-ben megalapította autógyárát a Rákóczi úton, nem messze a mai Pécsi Ítélőtábla épületétől. Négy évre rá már sör- és jégszállító autók, tejszállító teherautók karosszériáját gyártotta le a nagy pécsi vállalatoknak és vállalkozóknak. Mentőautókét és tűzoltóautókét is. 1925-ben elkezdődött a buszkarosszériák gyártása, ami igazán híressé tette a nevét. Ekkor már nem csak a karosszériákkal foglalkoztak, a motorgyártás is útnak indult.
1927-ben nagy híre ment annak is, hogy a Hamerli szalon számára Chevrolet autókat szerelt össze, amiket vagy kiállítottak, vagy eladtak. Varga ügyfélkörét elsősorban a régió adta, de még Szarajevóban is bonyolított le üzleteket. Csak hogy érzékeltessük a sokrétű tevékenységét: az ország első utcára nyíló benzinkútja nála épült. Steyr-képviseleti autószalont létesített, ahol 30 gépkocsi befogadására képes garázs állt.
Olyannyira jól ment a szekér, hogy Varga Gyula egy időben a Mercedes-Benz területi képviseletét is ellátta, egészen a második világháború kezdetéig. Beszéljenek a számok: addig körülbelül 300 járművet értékesített, mintegy ezret szervizelt. A háború során nem meglepően először németek, később szovjetek szállták meg és használták hadiüzemnek.
Azt sem nehéz kitalálni, hogyan ért véget Varga hajdan nemzetközi hírű autóüzeme: 1949 végén államosították, teljesen megsemmisítették a dokumentációt, a gépparkot pedig széthordták.
Forrás: Régi Pécs
