1920. április 23-a: legtöbben ezt a napot ismerik, mint a világ első gyermeknapját, amit Törökországban tartottak. Viszont a magyarok már 1906-ban sok tízezer koronát gyűjtöttek össze a gyermekeknek, Pécsen csecsemőotthont is nyitottak számukra. Azóta is tartjuk az ünnepet, idén is óriási gyermeknapi ünnepségek várják majd a kicsiket Pécsen!
A legtöbben a törököknek nyilvánítják a gyermeknap hagyományát, ám kevesen tudják, hogy már a 19. század közepén is ünnepelték a gyerekeket Amerikában: egy massachusettsi lelkész, bizonyos Charles Leonard 1856-ban kezdeményezte egy különleges istentisztelettel, amit május második vasárnapján celebrált minden évben. Azt pedig még kevesebben, hogy mi, magyarok már a 20. század legelején ünnepeltük a gyermekeket igen komoly gyűjtésekkel a javukra.
[su_note note_color=”#bbed8c”]Április 23-a a törököknek nemzeti ünnep, a függetlenség napja. A Török Nagy Nemzetgyűlés ezen a napon gyűlt össze 1920-ban a függetlenségi háború idején, ekkor tették le a modern köztársaság alapjait. Kemal Atatürk, a törökök nemzeti hőse, a „törökök atyja” a gyermekeknek címezte beszédét, miszerint övék a jövő. Ezért nem csupán a függetlenség, hanem a gyermekek napja is ez.
A tradíció nyomán ezen a napon Törökországban minden évben gyermekképviselet van a parlamentben, ahol az őket érintő kérdéseket tárgyalják meg. A miniszteri, elnöki, képviselői székekbe is egy-egy fiatal ülhet ebből az alkalomból.
Az utóbbi évek hagyománya, hogy a törökök külföldről is hívnak gyerekeket, akik pár napot ott vendégeskednek török családoknál. Cél a gyerekek – és így a nemzetek – közötti kapcsolat erősítése.[/su_note]
Magyarországon viszont sokkal nagyobb hagyománya van a gyermekek ünneplésének, mint a törököknél, vagy bármely más európai nemzetnél.
Először 1901-ben kerültek középpontba a gyermekek, mikor Széll Kálmán gyermekvédelmi törvényeit hatályba léptették. Innentől kezdve kiemelt figyelmet kapott a jogvédelem és a nevelés kérdése. 1906-ban megalakult az Országos Gyermekvédő Liga, magának a miniszterelnöknek, gróf Andrássy Gyulának a védnökségével. A liga úgy döntött, hogy minden év májusának utolsó szombatja legyen gyermeknap, a vasárnap pedig gyermekünnep. A fő cél a rászorulók megsegítése volt.
Óriási sikerrel zárult már az első gyermeknap 1908-ban: 46 városban összesen 38 ezer korona jött össze. 1907-ben pedig 612 településen 100 ezer korona.
Nem más, mint maga Ady Endre is megemlékezett az első gyermeknapról:
[su_quote]Ám holnap lesz Magyarországon az első gyermeknap, s kérve-kérünk mindenkit: szeressék a gyermeket. Ne csak az úriruhást, de szeressenek minden gyermeket. Mert mind a mienk, a rongyos, a hülye, a béna is. (…) A gyermek legyen a modern társadalom szentje, mert az is. Az akaratunk, az életünk, a jobbulásunk, a jövőnk. (…) Háromszázhatvanöt napból a madarak és fák után végre adunk egy napot a gyermekeknek is. Legyen szép és megáldott a holnapi nap. A magyar gyermek első napja. Fakadjon belőle áldás azoknak is, akik e napon a gyermekre gondolnak. [/su_quote]
A Pécsi Napló 1908-as cikkjeiből az derült ki, a gyermekvédő liga pécsi szervezete éppen egy csecsemőotthon létesítésén szorgoskodott, erre gyűjtötték az adományokat. Az illetékesek kiemelték többször, hogy a helyi ügyek legalább olyan fontosak, mint az országos gyűjtés. Végül 1368 korona gyűlt össze minden adományt összeadva Pécsen.
Ezekben az években leginkább az urnaállításról szólt az ünnep, kevés külsőség volt jellemző a gyermeknapok ünneplésére.
Lassan azért változott a helyzet: 1912-ben már beszámolnak a 69. gyalogezred zenekarának játékáról, gyöngyvirágárusokról. A jótékonykodás viszont továbbra is elsődleges maradt: 1914-ben a pécsi tuberkulózis egyesület javára készültek színdarabokkal, tánccal.
A két világháború között bővült ki egy teljes hétté a kétnapos gyermekünnep, a jótékonykodás pedig akkor sem hagyott alább. Hét napon keresztül minden az ifjabbakról szólt.
1936-ban Pécsett egy újságcikk elég érdekes programról tanúskodik: a nemzetközi gyermekhét alkalmából a Szieberth Róbert elemi iskolában Anyák napja ünnepséget tartottak. A tanítónő és a hittanár is beszédet mondott, amitől a tudósítás szerint könnybe borultak az anyai szemek. Az iskolások pedig éneket, szavalatot, színdarabot mutattak be.
A Magyar Rádióban rendszeresen elhangzott egy beszéd a Nemzetközi Gyermekhét apropóján. Számos alkalommal tudósítottak a fővárosból, különféle köszöntőket közvetítettek. Felolvasások gyermekmesékből, de több alkalommal tudományos programok is voltak a rádióban: 1937. május 13-án például egy pécsi gyermekorvos, Orosz Dezső „A higiéniás és szociális gyermekvédelem” címmel tartott előadása. Volt példa bábműsor közvetítésére is és koncertet is hallgathattak a Magyar Rádió hallgatói az Állatkerti Zenepavilonból.
A változást aztán a Rákosi-rendszer hozta 1950-ben, ekkor került át az ünnep május utolsó vasárnapjára és vált egynapossá.
1954-ben az ENSZ is napirendre vette a kérdést, és június elsejét jelölte ki egységesen Egyetemes Gyermeknapnak. A nemzetek túlnyomó része azóta is ezen a napon ünnepel. Természetesen a június elsejének is van magyar vonatkozása (lehet hogy ez is szempont volt a nemzetközi szervezet döntésénél): 1828-ban június elsején nyílott meg az első óvoda a Monarchián belül, Brunszvik Teréz jóvoltából.
Kiemelt kép forrása: Fortepan
