Négymilliárd forint jut a helyi gazdáknak Pécs száz kilométeres körzetében évente azzal, hogy az erőmű tőlük vásárolja a szalmabálákat. A félelmek szerint a túlzott felhasználás miatt eltűnhet az állatok alól az alom. Utánajártunk, valós veszélyről van-e szó?
Egyik olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy zsákutcába is viheti a helyi mezőgazdaságot, illetve a környékbeli állattenyésztést a tény, hogy a pécsi hőerőmű a jövőben egyre nagyobb mértékben kíván szalma elégetésével hőenergiát termelni. Kérdés ugyanis, mi kerül az állatok alá, ha valóban beindul a nagyüzem?
Első körben két Pécs közeli nagygazdálkodót kérdezett meg lapunk a témakörben, ám már ekkor kiderült számunkra: sokkal több szalma keletkezik náluk, mint amennyire a velük szerződésben álló hőerőműnek igénye van, ráadásul főként olyan bálázott szalmaárut adnak el a Pannonpowernek, amelyet korábban nem is állati célra, hanem visszaszántva, trágyázásra használtak, azaz eddig – ahogy mondták – értelmetlen volt feldolgozni. Bár névvel egyik nagy területen gazdálkodó sem akart nekünk nyilatkozni, azt elmondták, gyakorlatilag feleslegüket értékesítik az erőműnek.
Mindezt erősítheti meg az a közelmúltban publikált statisztikai adat, amely szerint nagyjából ötször annyi szalma keletkezik Pécs 100 kilométeres körzetében, mint amennyire a Pannonpowernek szüksége van; a cég ugyanis nagyjából ekkora körzetből, azaz a régióból szerzi majd be az alapanyagot; évente 240 ezer tonnát terveznek ugyanis elégetni, miközben mintegy 1,5 millió tonna keletkezik.
A gazdák mindenesetre semmiképpen sem járnak rosszul az üzlettel.
Marton Ferenc, a társaság kommunikációs vezetője szerint a Pannonpower éves szinten csaknem 4 milliárd forintot fordít a szalmablokk alapanyagára, s hozzá kell tenni: a tüzelőanyag nemcsak gabonaszalma (tehát a búza, árpa, rozs szára) lehet, hanem egyéb haszonnövények (mint a kukorica, napraforgó) szára, illetve erre a célra termesztett, bálázható energianövények (például az energianád) is.
Az erőmű úgy számol, hogy a fenti 240 ezer tonnányi lágyszárú elégetésével a távhőenergia kétharmadát fedezik, míg a maradékot főleg fahulladék, melléktermék és például napraforgóhéj. Hosszú távon cél, hogy csökkentsék a fatüzelésű blokk „etetését” erdei tűzifával; ma ez az arány harminc százalékos. A földgázt pedig teljesen mellőznék a cégnél.
– Míg a földgáz ára folyamatosan emelkedik, addig a biomassza tüzelőanyag ára csak kisebb mértékben változik. A két tüzelőanyag ára közötti különbség egyre nagyobb, így hosszú távon a biomassza alapú árképzés jelentős árelőnyt hordoz magában a földgázhoz képest – tolmácsolta a társaság okfejtését Marton.
[frame]
Nem lesz több károsanyag
A szénhidrogénekkel ellentétben a biomassza eltüzelése széndioxid-semleges. Biomassza-tüzelés során csak annyi üvegházhatású gáz kerül be a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, s amit a következő évi termés aztán újra meg fog kötni.
[/frame]
