Működik az ösztöndíjrendszer, nem mennek el, hanem itt maradnak az orvostanhallgatók, a rezidensek. 800 hallgatóból több mint 600 azt választja, marad a szakképzésben.
Két évvel ezelőtt a végzős, közel 750-800 orvostanhallgató közül mindössze 420-an léptek be a szakképzési rendszerbe, vagyis ennyien döntöttek úgy, hogy szakképesítést szereznek. Akkor sokan attól féltek, hogy egyes orvosi szakmákra már nem lesz jelentkező.
Ertl Tibor, a PTE orvosi szak- és továbbképző igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az országos adatok szerint tavaly már 633-an kezdték meg a szakképzést. Az emelkedő tendencia azzal magyarázható, hogy ösztönzőleg hatott a Markusovszky-ösztöndíj, amelyet elsősorban hiányszakmákban dolgozókra írtak ki. Úgy számolnak, hogy idén is hasonló lesz a számuk.
A Pécsi Tudományegyetem által irányított szakképesítésen – a régióban – tavaly kilencvenen vettek részt, várhatóan idén is ennyien lesznek. Azt egyelőre azonban nem tudják, hogy az ösztöndíjat ismételten meghirdetik-e majd.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Pap Magor szerint a kedvezőbb feltételek sok frissen végzett orvost itthon tartanak. Idén eddig a diplomások hatvan százaléka, azaz 450 fő jelentkezett a szakképzésbe, de két nagyobb jelentkezési hullám még visszavan.
Az ápolók, nővérek körében azonban továbbra is nagy a külföldre vándorlási arány. Nem hivatalos adatok szerint Pécsett az ápolók tíz százaléka dönt a költözés mellett. Szíve szerint Debreceni Ágota is elhagyná az országot, diplomás ápolóként ugyanis alig kap többet, mint egy OKJ-s végzettségű nővér. Mint mondta, a legutóbbi bérrendezésnél kevesebb fizetésemelést kaptak, mint szakképzetlenebb kollégáik, akadt, akinél 10-15 ezer volt a többlet, míg neki közel bruttó háromezer forint jutott.
Az ápolónő szerint ugyanannyit és ugyanazt a munkát végzik, mint az alacsonyabb képesítésű nővérek, sőt. Éppen ezért nem értik a különbséget – mondta.
A PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezet titkára, Illés József szerint is van szakdolgozói hiány, tömeges elvándorlás azonban nem tapasztalható. Megerősítette azt is, hogy valóban mutatkoznak eltérések a béremelés mértékénél, az tényleg nem egységesen történt meg, de mindezt a minisztérium határozta meg.
Problémát jelent az is, hogy a szakképzett ápolók – hiszen ők könnyebben találnak munkát külföldön – helyére sokszor segédápoló jelentkezik, de nekik csak a beteg környezetének rendezése, ellátása a feladata, komolyabb munkát nem láthatnak el. Mivel ők minimálbért kapnak, ezért sokszor csak átmeneti megoldásnak tekintik ezt a munkát, motivációjuk így jóval kisebb.
