A közoktatás helyzetéről és fejlesztési irányairól zajlott tanévnyitó konferencia nemrég Pécsett. Szó esett a régió bölcsődéinek és óvodáinak fejlesztéséről, a köznevelés, közoktatás utóbbi időben sarkalatos kérdéseiről, és a szeptemberben induló új szabályozásokról.
A Baranya Megyei Szakmai Tanévnyitó Konferencián több százan, pedagógusok, igazgatók és szakemberek vettek részt. Előadásokon számoltak be a következő tanév várható programjáról és változásairól, az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) új irányvonalairól a közoktatásban.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, uniós forrásból, összesen 2,9 milliárd forint értékben terveznek fejlesztéseket Baranya 300 településének bölcsődéiben és óvodáiban, ezeket pályázati forrás formájában fogják kiosztani az érintett települések önkormányzatai között.
Az elmúlt évtizedekben ilyen nagyságrendű fejlesztésekre még nem volt példa.
Szándékaik szerint 2020-ra ezek a fejlesztések meg is fognak valósulni, az összes beruházásnak terv szerint el kell készülnie. A számítások alapján ez körülbelül 340 új megyei férőhelyet jelenthet majd – mondta Nagy Csaba.
Páva Zsolt, Pécsi polgármestere szerint vége annak a zaklatott időszaknak amit az átalakulások okoztak a közoktatásban.
– Pécs az elmúlt 5 évben óriási erőforrásokat csoportosított az oktatás területére, fejlesztésére, legyen szó korszerűsítésekről, felújításokról, technikai innovációkról. Az itteni oktatás infrastruktúrája ezért kimagaslóvá vált – mondta a polgármester.
A város pedig továbbra is minden segítséget meg fog adni az intézményeknek, függetlenül attól, hogy hogyan alakulnak majd a szakmai és fenntartói viszonyok.
Sipos Imre, az EMMI köznevelési helyettes államtitkára röviden beszámolt a várható főbb fejlesztési irányokról. Elmondta, ennek az évnek problematikus kérdése volt a tanagyag csökkentése, illetve fejlesztése a tananyagban. A tavasz során történt tárgyalások eredményeként, a kerettantervi szabályozáshoz képest nagyobb szabadságot enged a pedagógusoknak az új tanmenet, amely ezért már a „tanmenetjavaslat” címet kapta.
Téma volt az elmúlt időszakban a 30 perces tanórák kérdése is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a csengetési rend is változna, mindössze a pedagógusnak szabadon eldöntheti a diákok türelmétől és viselkedésétől függően – itt nyilván elsősorban a kisebbekről van szó – hogy 30 perc után befejezi az érdemi munkát és szabad foglalkozásba kezd. Ezt eddig is sokan így csinálták, a lényeg mindössze az, hogy írásban is rögzítve, legalizálva lett.
Elérhetővé vált és kiforrott a most induló szakgimnáziumok érettségi követelményrendszere. A „gimnázium és szakközépiskola” kettős intézményeket gimnáziumra és szakgimnáziumra szétválasztó intézkedések egyértelmű célja, hogy több diákot tereljen a szakképzések felé a gimnázium szűkítésével, hogy utóbbiban inkább csak az egyetemet megcélzó nebulók tanuljanak.
Változás, hogy a szakgimnáziumok kilencedik osztályában minden természettudományos tantárgyat bevezetnek, ezzel kiegyensúlyozva a sokak által korábban kritizált arányt a közismereti és a szakmai tárgyak mennyisége között a szakközépiskolákban.
