Az elmúlt századokban leginkább jó minőségű borairól volt ismert Pécsen az a terület, mely mára impozáns villákban és szőlőkben gazdag. A hegyes-völgyes városrészt, Deindolt mutatjuk be.
Deindol, más néven Daindol, Pécs északnyugati területén fekszik, hegyes-völgyes vidéke miatt leginkább meredek, szűk utcáiról ismerős. Az 1900-as években csak szőlők, esetleg egy-egy borospince volt a telkeken, napjainkban azonban a sok hétvégi ház és kert mellett egyre több a családi ház is.
Deindolhoz tartozik Nagydeindol, Nagydeindol-hegyhát, Középdeindol, Középdeindol-hegyhát, Kisdeindol és Kisdeindol-hegyhát.
A martalócok völgye, avagy a név eredete
Több legenda, történet is ismert Deindol nevének eredetéről. Elképzelhető, hogy a szláv daljin – távoli – és dol – völgy – kifejezésből ered, vagy a német Weintal – szőlőtermelő völgy – szóból ered. Klemm Antal nyelvész szerint a név a szerbhorvát Dolina „völgy” és a német Tal „völgy” összetételéből alakult, de vannak források, ahol a török-szláv dahijin dol – vagyis martalócok völgye – kifejezést említik. A martalóc szó jelentése egyébként fosztogató török útonálló, katona.
Egy kevésbé hihető monda is létezik, miszerint a terület felosztását egy német ember úgy végezte, hogy három fiának külön-külön megmutatta a neki szánt völgyet, mondván: „das ist dein Tal”, kiejtés szerint „dájn tol”; vagyis: „ez a te völgyed”. Innen a Deindol név.
Itt mindenki ismerte egymást. A 90-es években sok háznál nem volt kerítés, át lehetett menni a szomszédokhoz, ÍGY A nagymamáink könnyen hozták-vitték a hírt, hogy kivel Mi történik
– meséli Kata olvasónk, aki Középdeindolban nőtt fel. Deindolt azonban nemcsak a tagolatlan, kerítés nélküli telkek jellemezték, hanem a meredek, szűk utcák is. A városrészhez tartozik ugyanis egy észak-déli irányú, meredek oldalú völgy és a köztük húzódó hegyhát.
Kiss Krisztián – a deindoli részben nőtt fel – azt mesélte lapunknak, hogy gyermekkora legnagyobb próbatételei közé tartozott, hogy aki a Bodzás köztől megállás nélkül felteker a Kisdeindoli úton egészen az Erdész útig, az megkapja „a nyereményt”. Krisztiánék máig tartják a fogadást, bár ma már komolyabb jutalomért, egy tálca sörért pattannak nyeregbe – állítólag még senkinek sem sikerült a társaságból teljesítenie a kihívást.
Patakból iszogató szarvasok és mínuszokban virágzó ibolya
Sebők Adriennek rengeteg „állatközeli élménye” van Deindolból. Elmondása szerint az Éger-patak medréből máig sokszor lát előjönni egy-egy őzet vagy szarvast, de ezen a környéken rendszeres a róka vagy a vaddisznó is hajnalban.
– Egyszer meggyet szedtünk a kertünkben, amikor – körülbelül egy óra szedés után – egy öt méterre lévő fa alól kikászálódott egy róka. Végig ott volt mellettünk, minden bizonnyal megunta, hogy nem aludhat nyugodtan – meséli a tüke deindoli nő.
Bálint Kata szerint a városrész időjárása eltér Pécs egészétől, ha a belvárosban meleg van, ott hűsebb az idő, de sokszor amíg nagy hóréteg fedi Deindolt, addig Pécs szívében már szinte tavasz van.
A csemegebolt és a kocsma az utca alján, ahova mindenki járt
Az Éger köz alján a múlt században volt egy csemegebolt és egy kocsma is, melyre valamennyi helyi emlékezhet. Mivel közel s távol nem volt semmi más lehetőség bevásárlásra, a helyiek rendre ide jártak – volt is itt minden a deindoliak szerint. A csemegebolt mellett volt egy kocsma is, az ide járó italozók a járdaszegélyen ücsörögve tárgyalták meg a hét történéseit.
Kiemelt fotó: Sóki Tamás (MTI), Forrás: Pécs Lexikon, Dunántúli Napló archívum
