Magyarországnak nincs konfliktusa Szlovákiával – jelentette ki a Berliner Zeitungban megjelent interjújában Martonyi János, aki hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárságról elfogadott törvény csak egy már hatályban lévő törvény apró módosítását jelenti. A magyar külügyminiszter a baloldali lap kérdésére válaszolva leszögezte, hogy Magyarország semmifajta konfliktusban nem áll Szlovákiával.
„A két ország között nézetkülönbség van, de nem konfliktus” – válaszolta Martonyi a Berliner Zeitung munkatársának, aki a többi között azt tudakolta, hogy miért vitte Magyarország az Európai Bíróság elé Sólyom László akkori köztársasági elnök tavalyi szlovákiai beutazásának megtagadását.
A magyar lépés célja az, hogy jogbiztonságot teremtsen – fogalmazott a külügyminiszter, hangoztatva, hogy a nézetkülönbségek rendezésének civilizált módját csakis a jogi út jelentheti. „Tudni akarjuk, vajon a személyek szabad áramlása mindenkire érvényes-e, beleértve az államfőket is” – jelentette ki Martonyi János, mindezt fontosnak nevezve az európai jogrend szempontjából.
A német lap újságírója úgy értékelte, hogy felháborodást váltott ki a magyar kormány azzal a törvénnyel, amely kettős állampolgárságot irányoz elő a külföldön élő magyarok számára. Vajon mindezt nem lehetett előre látni? – tette fel a kérdést a Berliner Zeitung.
Válaszában Martonyi János hangsúlyozta: valójában csak egy már meglévő törvény apró módosításáról van szó. A szomszédos országokban élő magyarok kivételével már eddig is minden külföldön élő magyar állampolgárságot szerezhetett – jelentette ki a külügyminiszter, és utalt arra, hogy mostantól mindezt már a szomszédos országokban élők is megtehetik. Mindezzel összefüggésben Martonyi János értetlenségét fejezte ki a felháborodás miatt, amely – mint Szlovákiára utalva kijelentette – csakis egy országban létezik. Nincs felháborodás Romániában – ahol 1,5 millió magyar él -, és nincs Szerbiában és Horvátországban sem – jelentette ki a miniszter.
A miniszter utalt arra is, hogy a trianoni emléknapra vonatkozó, a magyar parlament által elfogadott törvényben – mint hangsúlyozta – emlékezésről és a szomszédokkal való megértésről van szó. A törvény egyetlen szóval sem utal területi kérdésekre – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: „Mi magyarok ugyanakkor még mindig egy kulturális nemzet vagyunk, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk.”
