Egy nő, egy férfi. Mindketten pécsiek és mindkettőjüket a természet ihlette meseírásra. Egyikőjük első könyves, másikuk már tizenegy könyvet tudhat maga mögött. Folytatás következik.
Radnai Éva – találós kérdések a természetről
Megjelent könyve: Mi fán terem? – találós kérdések növényekről
– Miért éppen gyerekeknek írsz?
– Ez nem úgy volt, hogy leültem, és elgondolkodtam, hogy kéne valamit írni, majd némi fejtörés után eldöntöm, hogy gyerekeknek szóló versesek legyenek. Egyszerűen csak elmentem májusban biciklizni, néztem a tájat, tekerés közben elkezdtek kattogni a rímek a fejemben, hazamentem és leírtam. Aztán elkezdtünk a találós kérdésekkel játszani családi, baráti körben, és azt láttam, hogy mindenkinek nagyon tetszik. Buzdítottak, hogy szélesebb körben is osszam meg. Később egyik ötlet követte a másikat, míg végül könyv lett belőle. Én hiszem, hogy a könyvnek a mai világban is van értéke és létjogosultsága.
– Tervezed, hogy lesz folytatás, újabb verses könyv, esetleg hosszabb írás, más célcsoport?
– A Mi fán terem? 2. kötetének teljes tervezete már a fejemben van, és nemrég kaptam egy felkérést, hogy állatokról is írjak hasonló versikéket. Van még egy konkrét ötletem, szintén ebben a műfajban, meglátjuk mi, hogyan, mikor valósul meg belőle. Mivel alapvetően a szövegekkel való foglalkozást tartom fő mesterségemnek, ha épp olyan helyzet adódna, biztos jönne az ihlet. A legújabb feladat, amit elvállaltam, mesék lektorálása. Ez az alkotói folyamatnak egy másik aspektusa, de sokat lehet belőle tanulni és nagyon inspiráló.
– Az illusztrátorod szintén pécsi, miért éppen őt kérted fel a munkára?
– Starkey Krisztina régi barátnőm még a gimnáziumból. Szívesebben nevezem őt szerzőtársnak, mert a rajzokat nem illusztrációknak tekintem, hanem a kompozíció szerves részének. Ez a közös projekt barátságunk megerősítését is szolgálta, mert jó apropó volt arra, hogy szorosabban tartsuk a kapcsolatot. Mivel alapvetően egy húron pendülünk, nagyon jó volt együtt dolgozni. Én különösen nagyra tartom a látásmódját és a humorát, amelyről a rajzok apró részletei tanúskodnak.
————————————————————————————————————————-
Császár Levente – a Mecsek meseírója
Megjelent könyvei: összesen 11 története öltött már könyv formát, legújabb alkotása A bölcs remete címmel jelent meg
– Milyen gondolatokat szeretnél közvetíteni a történeteiddel?
– Nálam elsőbbséget élvez a mese tanítási funkciója, azaz: történeteim nagy részébe megpróbáltam beleágyazni a klasszikus tündérmesék (fairy tale) által szerzett tapasztalataimat, ennek (nagyon) rövid lényege: a feladata elől senki nem térhet ki, aki pedig felveszi a harcot a gonosszal szemben, végül győzedelmeskedik. Ebből kifolyólag egy történet mélységét a gonosz nagysága szabja meg. A baj ezzel az, hogy a szülők általában nem ilyen meséket keresnek, ők sokkal fogékonyabbak az egyszerűbb, simább dolgokra. Idáig Az erdő íze c. mesekönyvem a legnépszerűbb, ebben a legminimálisabb a konfliktus. A Korró-ba – ami egyébként egy nagyon mély történet – csak belepislantanak, s már teszik is le. Kíváncsian várom a most karácsonyra megjelent A bölcs remete címet viselő püspökszentlászlói tanmesém fogadtatását, amelyet Tarbay Ede bácsi (József Attila-díjas magyar dramaturg, író, műfordító, költő) úgy ajánl, ha hitoktatással foglalkozna, kötelező olvasmánnyá tenné.
– A környéken élőknek miért lehet különösen nagy élmény olvasni a történeteidet?
– Meséim nagy része Baranya megyében játszódik, az egyes települések helytörténete köszön belőlük vissza, így „ismerősek” lehetnek azoknak, akik itt élik mindennapjaikat. Húsz évig vezettem a Keleti-Mecsek Tourinform Irodát, illetve a kétezres évek derekától vidékfejlesztéssel foglalkoztam, így alaposan megismertem azokat a településeket, amelyeket aztán mesébe szőttem.
– Mi a következő könyved, ami jelenleg készülőben van?
– Szimultánt játszom, jelenleg több történettel is foglalkozom: Mecseknádasd meséjét, ami egy kincskereső játék alapját szolgáltatja majd tavasztól, ezenkívül a Mecsekerdő Zrt.-vel épp most keressük egy favágós mese megjelentetésének lehetőségét; s amiben nyakig benne vagyok: a pácsváradi Kószavár meséje.
[note note_color=”#ffad66″]
Mindent maguk intéztek
Mindkét pécsi szerző a magánkiadás mellett döntött. Radnai Éva és Császár Levente is kilincselt kiadóknál, ám vagy nem voltak vevők az írásra, vagy a szerzőknek nem volt kedvére a folyamat menete. Évának az volt a tapasztalata, hogy a kiadók nem szívesen foglalkoznak „nevenincs” szerzőkkel az amúgy is eléggé telített piac miatt. Levente pedig egy másik utat választott meséi értékesítésére.
Tapasztalatuk szerint azonban a magánkiadás bizonyos szempontból jobb, a rengeteg feladattal járó procedúra előnye az, hogy a szerző diktálja a feltételeket. Ők tarthatják kézben a mű kivitelezését az elejétől a végéig (grafikai megoldások, papírminőség, méret, stb.)[/note]
