A pécsieknek és a Pécsre látogatóknak a Mecsek kitűnő és szinte megkerülhetetlen túraparadicsom. Megannyi hegyén és csúcsán sok-sok természetbarát kirándul nap mint nap, ugyanakkor a bámulatos kilátás, a gyönyörű erdő, a remek időjárás elvonja a figyelmünket arról, hogy alapvetően nem is igazán tudjuk, hogy honnan ered ezeknek a kisebb-nagyobb hegyeknek a neve. Miért Mecsek a Mecsek, mitől Árpádtető az Árpádtető?
Mecsek
Értelemszerűen a Mecsekkel kell kezdenünk. Sokáig élt egy magyarázat, miszerint a Mecsek egy török eredetű szó, ami tornyot, erődöt, vagy várat jelent, ugyanakkor ez az elmélet Klemm Antal 1933-as tanulmánya óta már nem állja meg a helyét. A szerző szerint ugyanis azért nem lehet török eredetű a név, mert már a török hódoltság előtti időben is Mecseknek nevezték a hegyet. Klemm szerint a név magyar eredetű, és a „meszes” szóból ered, és feltehetően a „meszes hegy” elnevezésből alakult ki.
Ennek bizonyítéka lehet az is, hogy a törökök előtt is említették a baranyai Mecske községet, de más meszes hegyeket és dombokat is neveztek Mecseknek Tolna megyében, vagy épp a Bakonyban. Egy név másik forrása Klemm szerint lehet a Mihály személynév, hiszen Szent Mihály a a hegyek védőszentje volt, a Mikcse és a Mekcse név pedig a Mihályból eredeztethető.
Jakab-hegy
A 602 méteres Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu, templommal. Ez a templom Szent Jakab híveit fogadta, innen nyerhette a hegy a nevét. Bertalan pécsi püspök 1225-ben itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra, majd 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort, így alapította meg az egyetlen magyar szerzetesrendet, a hányatott sorsú pálosokat.
Arany-hegy
A Donátus hegyének neve az oldalában termett híres, jó minőségű, és értékes szőlőről kapta a nevét, mellyel a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség lexikona szerint azt kívánták jelezni, hogy ez a hegy aranyat ér.
Árpádtető
Nincs ember, aki ne arra gondolna, hogy Árpádtető Árpád fejedelmünkről kapta a nevét. Pedig nem így van. Árpádtetőn ugyanis remek árpát termesztettek, és jó legelőterület is volt. Innen a név.
Zengő
Ha már üvöltés és remegés: jöjjön a Zengő, a Mecsek legmagasabb csúcsa. Egy középkori történet szerint a Zengő (régies helyi ejtése szerint „Zöngő”) neve onnan ered, hogy az emberek próbálták megfejteni a hegy- és a környező erdő mitől zúg.
Egy legenda szerint a hegy belsejében rekedt kincskeresők kiabálnak, egy másik monda szerint pedig a hegy erdei zúgnak, mert együtt sírnak egy nővel, aki az itt talált kincsek miatt elhagyta gyermekét. A szóban forgó zengés amúgy feltehetően a fák- és sziklák között fújó szél miatt hallható.
Hármashegy
Na, a Keleti-Mecsek második legméretesebb csúcsa vajon honnan kapta a nevét? Az első megérzés a helyes: onnan, hogy három csúcsa van. Ezeknek a csúcsoknak egyébként csúcs a neve is: Hegyelő, Hegyköz, Hegymöge.
Tubes
A Tubes nevének is több magyarázata van. Egy kevésbé valószínű elmélet szerint a török hódoltság alatt- és után Türbösnek hívták, ami valami olyasmit jelenthetett, hogy „hajtogatott”, ez a hegy formájára utalhat. A valószínűbb az, hogy a magyar „tuba” szóból ered a neve, ami vadgalambot jelent. A „tubes” így azt jelenti, hogy „vadgalambos”. A Tubes melletti Kis-Tubes neve épp ezért lehetett Tubica, ami nagyjából azt jelenthette, hogy „kis vadgalambos erdő”.
Bargyag
Azt se tudtuk, hogy a Keleti-Mecsekben van ilyen nevű csúcs, de már azt is tudjuk, hogy mit jelent ez a név. Az ószláv eredetű szó azt jelenti, hogy „zászló”, ami arra utal, hogy ott régen hadászati szempontból fontos, kiemelt állomás volt.
Bika-domb
Patacs mellett található a Bika-domb, mely nyilvánvalóan egy bikáról kapta a nevét. Nem is akármilyen bikáról, hanem a környék tenyészbikájáról, akihez a helyiek rendszeresen vitték teheneiket. Tudjuk, hogy miért.
Szószék és Dobogó
Még egy bikás néveredet. Az 586 méteres Szószék a Dobogó délkeleti szegélyén található magas sziklatömb. Nevezték ezt a csúcsot az „ördög prédikálószékének” is, mert állítólag egy bika egyszer felrohant ide, és akkorát üvöltött, hogy a közeli völgyek is beleremegtek.
Somlyó
A Dobogótól északra található a Somlyó, melynek neve az ősi magyar Somló névből ered. Ez a név arra utal, hogy itt sok som termett, azaz régi kifejezéssel élve „somlott”. A „somlás” ugyanakkor utalhat olyan hegyormokra is, melyek völgyek felé nyúlnak. Ez utóbbi megmagyarázná azt, hogy miért nem csak a Mecsekben van Somlyó (avagy Somló) nevű hegy Magyarországon.
forrás: Pécs Lexikon, baranyatermeszetbarát.hu, fsz.bme.hu