„Nincs mese, napokig bénultan, letaglózva állt a balliberális oldal, miután kiderült: Orbán Viktor évértékelőjén olyan családtámogatási rendszert jelentett be, amit kénytelen-kelletlen a kormánnyal sosem kesztyűs kézzel bánóknak is – magukban persze – el kellett ismerniük” – írja a Mecseki Srácok blog.
Dadognak, dadogtak, de a baloldali Gerő András történész azért megvilágította a helyzetüket egy őszinte pillanatában: az egyik oldalon ott van egy családtámogatási rendszer, a másik oldalon meg annyi, hogy legyen polgárháború.
Tessék választani.
És valóban, amikor a 70-es években megtörtént a nagy bumm, zajosak voltak az óvodák, bölcsődék és az iskolák. Aki akkor volt fiatal, óriási pezsgésként élte meg a világot, valahogy végtelennek érezhették azt az időszakot. Aztán a 80-as években már megszólták a nagycsaládosokat, mert sokszor csak cukros kenyeret tudtak adni gyermekeiknek, de bevállalták, pedig nyomorogtak. Jött aztán a szocialisták Bokros-csomagja, ami még nagyobbat rúgott beléjük, aztán érkeztek a balliberális kormányok, akik szemrebbenés nélkül emelték az árakat.
Ennek a világnak lehet végre vége, még akkor is, ha semmi sem kötelező: a 7 pontos családtámogatási rendszer és az elmúlt évek erőfeszítései ugyanis lehetőséget teremtenek, segítséget adnak arra, hogy valóban fordulat legyen.
Tessék választani.
Az egyik oldalon van tehát ez. A másik oldalon meg a beteges gyűlölet az MSZP-seknél. A pécsi főüzenőfalukon, lapjukon keresztül gusztustalanul beszélnek a magyar nőkről és azt mondják: „ellenek”, „pulyákat potyogtatnak” és „gyermekelőállítást” végeznek, amikor gyermekük születik.
Beteges a gyűlölet a magát konzervatívnak tartó Mellár Tamás MSZP-P-s politikust is támogató Liberálisoknál is: szerintük ugyanis szülőgépet csinálnak a lefizetett nőkből, és van már szoptatásért felelős biztos is.
Tessék választani. Ez a haladó, balliberális világlátás, ami olyan, mint Franciaországban, ahol csak annyit írhatnak be a gyermekek az iskolákban az Apa és az Anya helyett, hogy Szülő 1. és Szülő 2. Ennyi.
A másik oldalon tehát ott van a család. Ami mindenkinek mást és mást jelent, de a szüleit, nagyszüleit tiszteli, szereti mindenki, gyermekeiért pedig tűzbe tenné a kezét, még akkor is, ha ő a legvásottabb. Szóval, kérlek drága Édesanyám, ne is figyelj oda rájuk!
