Hiába a heti öt testnevelésóra, az egyre egészségesebb büfékínálat és a népszerű csapatsportok, a baranyai diákok még mindig borzasztóan kövérek. Bár több mutatóban is javult a magyar diákok fittségi állapota, egy friss magyar felmérés szerint az elhízás továbbra is komoly gondot jelent a fiatalok körében.
A Magyar Diáksport Szövetség harmadik alkalommal mérte fel a hazai tanulókat a szövetség által kidolgozott Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt segítségével. A teszt mutatja az állóképességet, a vázizomzat fittségét, a hajlékonyságot, illetve a testösszetételt, testtápláltságot is, az eredmények alapján pedig három zónába kerülhetnek a nebulók: a zöld az egészségzóna, a sárga a fejlesztésre szorulók, a piros pedig a fokozott fejlesztést igénylők csoportját jelenti. A teszteken 2713 intézmény 662 501 diákja vett részt.
Az eredmények egyrészt azt mutatják, hogy a heti öt testnevelésóra bevezetése érezhetően javított a fiatalok fittségi állapotán. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy nőtt az elhízott tanulók száma, és nem is kicsivel: 6-15 százalékkal, és csökkent a normál testtömegindexű diákok aránya.
A teszt azon túl, hogy egyértelműen megállapította, egyre több a túlsúlyos, elhízott tanuló Magyarországon, kimutatta, hogy borzasztó állapotban van a törzsizomzatuk. A szakemberek szerint kiemelten kellene foglalkozni a hátizmokkal, mert az ülő életmód és a fizikai inaktivitás növeli a tartás- és gerincproblémák kialakulásának kockázatát. Pozitívum viszont, hogy a diákok állóképessége javult az elmúlt pár évben, ami nagy valószínűséggel a heti öt testnevelésóra érdeme.
Hogyhogy még mindig ennyire kövérek a baranyai kisgyerekek?
Dr. Pátri László pécsi gyermekgyógyász szakorvos elmondta, hogy az egészséges életmód, ezáltal az elhízás kérdése is több összetevőből áll. A fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is.
– Nemcsak Magyarországon, az egész világon tapasztalható, hogy a gyerekek kevesebbet mozognak a mindennapjaik során. Itt nem csak a sportolásról van szó, hanem a napi mozgásmennyiségről, legyen az iskolába járás, fizikai munka vagy egyéb tevékenységek. Ma már autóval mennek iskolába a gyerekek, egész nap a padban ülnek, délután pedig rosszabb esetben a monitor előtt töltik a szabadidejüket – vázolta a gyerekorvos.
A szakember szerint a legnagyobb gond azonban a táplálkozással van, hiszen hiába sportol a gyerek, ha sokkal több energiát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget a mindennapokban. Sajnos ma minden második magyar embernek komoly problémái vannak az egészségértéssel, vagyis azzal a képességgel, hogy mennyire tudunk egészségügyi kérdésekben eligazodni, mennyire értjük az egészségügyi információkat és mennyire tudjuk azokat hasznosítani.
Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki az országban egyedülálló, gyermekek elhízását megelőző-kezelő pécsi prevenciós központ vezetője is, lapunknak elmondta, hogy az elhízottság ellen a lehető legkorábban, már csecsemőkorban érdemes tenni. A szakember szerint az első két és fél év azért kiemelten fontos, mert ekkor alakul ki életre szólóan a zsírsejtek száma – ennek értelmében érdemes figyelni már az anyaméhben a magzat súlyát.
