Még nem készült el az Európai Bizottság azzal az elemzéssel, amelynek tárgya a közelmúltban elfogadott magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetősége – közölte az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének pénteki sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő.
Bailly napokkal ezelőtt azt ígérte, hogy ez az elemzés „még e hét vége előtt” elkészül. A jövő szerdán tartja idei első ülését az EU-biztosok testülete, és ahhoz, hogy érdemi politikai eszmecserét folytathassanak a Magyarországgal kapcsolatos további lépésekről, már rendelkezésükre kell, hogy álljon a jogi helyzet pontos értékelése – fejtette ki akkor a szóvivő.
A brüsszeli bizottság szóvivője a górcső alá vett számos magyar jogszabály közül fontosság szempontjából kiemelte a jegybanktörvényt; mint pénteken is megerősítette, az EU az uniós jog által egyértelműen megkívánt jegybanki függetlenség magyarországi megőrzésétől teszi függővé, hajlandó-e hivatalos tárgyalást folytatni a magyar kormánnyal a Budapest által igényelt pénzügyi támogatás nyújtásáról.
Hogy lesz-e ilyen hivatalos tárgyalás, Bailly közlése szerint még pénteken sem dőlt el. A sajtótájékoztató után, újságírókkal beszélgetve egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő megjegyezte: ha Brüsszelben megbeszélést folytatnának Fellegi Tamás miniszterrel, az önmagában még nem feltétlenül jelentené, hogy az Európai Bizottság hivatalos tárgyalásokat kezdett a magyar kormány hitelkeretre vonatkozó kérelméről.
Bailly a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: abban, hogy valamely tagország ellen az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva az EU szintjén eljárjanak, az Európai Bizottság nem lehet döntéshozó intézmény, hiszen a tagállamok, illetve az Európai Parlament egyetértésére lenne szükség, márpedig mindeddig csak „nagyon kevés” tagállam részéről hangzott el ilyen élű bírálat Magyarországgal szemben.
A bizottsági szóvivő nem volt hajlandó kommentálni sem azokat a híreket, amelyek a péntek délelőtt Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában – többek közt Simor András jegybankelnök részvételével – lezajlott megbeszélések kimeneteléről szóltak, sem azt a levelet, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter küldött Brüsszelbe.
Ez utóbbi vonatkozásban azonban elmondta: Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke „hamarosan” döntést hoz arról, miként járjon el az EU azzal az öt tagországával – köztük Magyarországgal – szemben, amelyek vonatkozásában az elemzések alapján Brüsszelben veszélyeztetettnek látják a 3 százalékos deficitplafon idei betarthatóságát.
Magyarország mellett Belgiumról, Lengyelországról, Ciprusról és Máltáról van szó. A túlzott deficitveszély kérdése – derült ki Bailly szavaiból – legújabban főként Belgium tekintetében került előtérbe.
