Az elmúlt egy hónapban lényegében nem változott a szavazói viselkedés, az Ipsos felmérése szerint a Fideszt a választókorú népesség 25, az MSZP-t 15 százaléka támogatja. A többség kormányváltást szeretne, de 62 százalék elégedetlen az ellenzékkel.
A július 6. és 13. között, ezerötszáz felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményéről az Ipsos kedden tájékoztatta az MTI-t. E szerint egy hónap alatt csak a Jobbik támogatottsága változott: tábora tavasz óta enyhén csökkent, ám ez a tendencia most megállt, szavazóinak aránya 6-ről 7 százalékra nőtt.
Az Együtt-PM szövetség 4, az LMP 2, a Demokratikus Koalíció pedig 1 százalékon áll a választókorúak között. A válaszadók 45 százalékának nincs pártja.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 50 százalékot ért el, az MSZP 27 százalékot. Az aktív szavazók 12 százaléka voksolna a Jobbikra, 7 százalék az Együtt-PM-re, míg az LMP és a DK 2-2 százalékot kapna.
Az Ipsos elemzése szerint a közhangulatot alapvetően negatív érzelmek, kedvezőtlen helyzetről tanúskodó vélemények jellemzik. Sokkal többen gondolják (65 százalék), hogy rossz úton jár az ország, mint ahányan jó irányt érzékelnek (24 százalék). A kormány tevékenységét keményen kritizálók (1-es vagy 2-es osztályzattal minősítők) aránya 55 százalék, míg pozitív értékelést (4-es vagy 5-ös osztályzatot) csak 14 százalék adott.
A lakosságban sokkal erősebb a kormányváltás igénye (52 százaléknyian szeretnék), mint a kabinet további maradásáé, amit 28 százalék fogadna szívesen. Ugyanakkor 62 százalék az ellenzékkel is elégedetlen.
A közvélemény tekintélyes része tehát nem érzékel politikai alternatívát, hiába keresgél a pártok között. Az elmúlt hónapok viszonylag stabil politikai preferenciái is jelzik a közélet zártságát, a párttáborok bővülési korlátait, az összes pártnál az összetartó derékhad, a törzsszavazók adják a támogatói kör javát – állapította meg az Ipsos.
A Fidesz mostani híveinek 86 százaléka már a 2010-es választáson is a jelenlegi kormánypártra szavazott. Hasonló helyzetben vannak a szocialisták: támogatóik 78 százaléka három éve is az MSZP-re voksolt. Ez az arány a Jobbiknál 55, az LMP-nél 50 százalék.
Az Ipsos adatai szerint a Fidesz támogatottsága széles társadalmi bázison nyugszik, szavazói magja leginkább a negyvenes-ötvenes korosztályban és a diplomások között található, ezekben a csoportokban támogatottsága 30 százalék feletti.
A szocialisták ereje leginkább az idősebbek körében mutatkozik meg: az 50 és 65 év közöttiek 21, az annál idősebbek 27 százaléka szavazna rájuk. Így a 65 éven felülieké az egyetlen társadalmi réteg, amelyben az MSZP megelőzi a Fideszt, a kormánypárt itt 23 százalékot szerezne. Ezen kívül viszonylag jól állnak a szocialisták (23 százalékos eredménnyel) a vezető beosztásúak és a magas státuszú szellemi foglalkozásúak körében.
A Jobbik az átlagosnál nagyobb (10-11 százalékos) támogatottságot élvez a szakmunkásoknál és a férfiak között, míg az Együtt-PM az ötvenes korosztályban a legerősebb (7 százalék), de az átlagosnál jobb eredményt ér el a közép- és felsőfokú végzettségűeknél és a nagyvárosokban is.
Az LMP és a DK szavazóinak társadalmi-demográfiai karaktere kis támogatottságuk miatt nehezen rajzolható meg, de az idei adatok összesítéséből az látszik, hogy mindkét párt támogatói jellemzően a városokban és a diplomások között találhatók – olvasható az Ipsos elemzésében.
A választási részvételüket biztosra ígérő és pártpreferenciával is rendelkező szavazópolgárok mindössze 32 százaléknyian, nagyjából 2,6 millióan vannak, ám biztosra vehető, hogy ennél többen mennek majd el szavazni. Az Ipsos 9 százalékra teszi az aktív bizonytalanok arányát, azaz 700 ezren vannak, akik hajlanak a részvételre, de jelenleg nincs pártjuk. Több mint 600 ezren pedig passzív pártválasztók: bár van kedvenc pártjuk, jelenleg nem akarnak voksolni, várhatóan azonban végül közülük is sokan elmennek szavazni.
