A május végi választásokat követően megalakult kedd délelőtt a közvetlen választások bevezetése óta a nyolcadik Európai Parlament (EP).
Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, a többi között Magyarország.
A parlament első feladata az volt, hogy megválassza az EP elnökét, amelyre a legesélyesebb jelölt a szociáldemokratáké volt Martin Schulz személyében. Az EP elnöki posztjára még az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a radikális baloldal és a zöldek állítottak jelöltet. Az ECR a brit konzervatív Sajjad Karimot, az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal Pablo Iglesiast, a zöldek Ulrike Lunaceket jelölték.
A parlament délelőtt ismét elnökévé választotta Schulzot.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz listavezetője az alakuló ülés előtt magyar újságíróknak kifejtette: a következő ciklus a legfontosabb öt évet jelenti az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy az unió megerősödjön, javuljon a versenyképesség, növekedjen a foglalkoztatás, miközben egyik nemzetállam versenyképessége sem szenved csorbát. Arra a kérdésre, hogy számít-e „magyar ügyekre”, a fideszes politikus úgy válaszolt, hogy ha egy tagállam olyan jogszabályt hoz, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal, akkor az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, és ez szerinte így is van rendjén.
Az MTI kérdésére, miszerint támogatják-e majd a Fidesz politikusai, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke, Pelczné azt mondta, a Fidesz nem tudja támogatni Junckert, mert más az elképzelése Európáról, de ez nem a személyről, hanem a programról és az elvekről szól.
Szanyi Tibor, a magyar szociáldemokrata küldöttség vezetője az EP megalakulását követően rámutatott, hogy ők támogatják Junckert, de nem feltételek nélkül, ezek közül pedig első helyen szerepel a munkahelyteremtés és a megélhetési körülmények javítása.
Arra a kérdésre, hogy milyen téren tartja elképzelhetőnek az együttműködést a más pártok színeiben bejutott magyar képviselőkkel, Szanyi azt mondta: minden olyan területen, amely munkahelyeket teremt Magyarországon. Szanyi Tibor úgy fogalmazott: minden kérdést annak alapján ítélnek majd meg, hogy az jó-e a dolgozó embereknek.
A politikus kiemelte: elsőként a gyermekéhezés ellen akarja majd felvenni a küzdelmet, célja pedig az, hogy az élelmiszereket ne adóztassák az uniós tagállamok, ami szerinte minden rászorulón segítene.
Szanyi is olyan ügynek tartja Paksot, amely napirendre kerülhet európai szinten, és „kőkemény téma lesz”. Az MSZP-s politikus szerint a beruházás az emberek feje fölött zajló „mutyi”, amelyben Orbán Viktor számára az egyetlen szempont az, hogy „Simicska Lajos dögre kereshesse magát”.
Nyilatkozott a magyar sajtónak az alakuló ülés előtt Jávor Benedek, a Együtt-PM EP-képviselője is, a zöld frakció egyik magyar tagja. Jávor véleménye is az volt, hogy a következő öt év meghatározó lesz az EU számára, és alapvető változásokra van szükség. Mint mondta, Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy sikeresebb legyen a válságkezelés, erőteljesebben jelenjenek meg a térség érdekei, nyomatékosabb és egységesebb legyen az uniós külpolitika. Jávor szerint alapvető és forradalmi változásra van szükség az energiapolitikában, amelyben egységes fellépést szorgalmaz és elmozdulást sürget a megújuló energiaforrások irányába.
Az MTI kérdésére a politikus megerősítette, hogy napirenden akarja tartani a paksi bővítés kérdését, ezért írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a brüsszeli testület vizsgálja meg, tartalmaz-e tiltott állami támogatást a projekt. Jávor véleménye az, hogy igen, ráadásul növeli Magyarország és az EU függését az orosz energiától, továbbá biztonságpolitikai kockázatot jelent.
