Eddig nyolcvanhét jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba a területi választási bizottságok és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az október 12-ei önkormányzati és nemzetiségi választásra, négy évvel ezelőtt hétszer ennyi szervezet indult az önkormányzati választáson – írja az MTI.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) keddi összesítése szerint 56 szervezet vehet részt az önkormányzati és 31 a nemzetiségi választáson, és van több, amely mindkettőn.
A jogszabály szeptember 8-áig teszi lehetővé a szervezetek nyilvántartásba vételét a választásra, de érdemes augusztus 25. előtt regisztráltatniuk magukat, mivel ettől a naptól gyűjthetnek ajánlásokat.
Az a szervezet állíthat jelöltet, amely a választás kitűzése után nyilvántartásba vetette magát. A közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön-külön kell nyilvántartásba vetetniük magukat.
A négy évvel ezelőtti választáson 406 szervezetet vettek nyilvántartásba az önkormányzati választásra és 211-et az akkori szóhasználat szerint kisebbségi választásra.
A jelölőszervezeteket a NVB és a területi választási bizottságok veszik nyilvántartásba országos hatáskörrel és országos hatállyal. Egyetlen területi választási bizottság van, a fővárosi, amelyik még egyetlen szervezetet sem vett nyilvántartásba.
A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) jelenleg azért nem működik, mert a tagok lemondása miatt a testület határozatképtelen; a törvényben előírt három helyett csak két tagja van. A Fővárosi Közgyűlés feladata lenne, hogy az FVB-be új tagot, tagokat válasszon, ám a főjegyző még nem tett erre indítványt.
Sárádi Kálmánné főjegyző ehelyett levélben kereste meg az NVB-t azzal, hogy bízza meg az FVB hiányzó tagját; kérését azzal indokolta, hogy a szabadságok miatt várhatóan az augusztus 31-ei határidőig már nem ül össze a közgyűlés. Az NVB hétfőn a megkeresést elutasította azzal, hogy csak kivételes esetben van erre lehetősége.
Az NVB arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzájuk benyújtott iratok szerint a főjegyző a közgyűlés összehívatására és a tag megválasztására nem tett indítványt, így a közgyűlésnek lehetősége sem volt, hogy a törvényben biztosított hatáskörét gyakorolja.
