Az Oktatási Hivatal (OH) eddigi adatai szerint a hallgatók több mint 90 százaléka aláírta a hallgatói szerződést, és elenyésző számú elsőéves döntött úgy, hogy inkább önerőből fizeti a költségeket; végleges adatok november végére várhatók.
A hivatal honlapján közzétett összegzés szerint – az október elején készült statisztikai adatok alapján – a magyar állami ösztöndíjas hallgatók 90,64 százaléka írta alá az ösztöndíjszerződést. Magas, 6,34 százalékos a be nem iratkozottak, és alacsony, 1 százalék alatti a magyar állami ösztöndíj helyett önköltséget választók aránya. A részösztöndíjasok körében az aláírási hajlandóság ötven százalék körüli – írták.
Végleges adatok november közepén várhatók az Oktatási Hivatal részéről, ugyanis a határon túli és a hitéleti képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárás mind folyamatában, mind határidejét tekintve eltér a hazai, általános felsőoktatási felvételitől.
Az összegzésben felidézik, hogy az idei felsőoktatási felvételi eljárás részeként az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott képzésekre besorolt hallgatóknak a beiratkozás során nyilatkozniuk kellett arról, vállalják-e az állam által előírt feltételeket tanulmányaik finanszírozásáért cserébe.
A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával tett két konkrét vállalás egyike, hogy a hallgató az általa folyatott, magyar állami rész- vagy teljes ösztöndíjjal támogatott képzésen a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi az oklevelet.
Az ösztöndíjas hallgató másodsorban azt vállalja, hogy a diploma kiadását követő húsz éven belül az ösztöndíjjal támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik, társadalombiztosítási jogviszonyt tart fent.
E „hazai munkaviszony”, lehet több szakaszban végzett, vagy akár külföldön működő, de Magyarországon bejegyzett vállalatnál, vagy magyar joghatóság alatt folytatott vállalkozási tevékenység is. Amennyiben az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató a fenti vállalásait nem teljesíti, akkor az állam által részére biztosított ösztöndíj törvényben meghatározott részét, illetve „ledolgozatlan” hányadát vissza kell fizetnie.
Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgató jogviszonyának megszűnéséig biztosítja a felsőoktatási intézménynek a hallgató képzésének költségeit, tehát az állami ösztöndíjat, illetve részösztöndíjat. Továbbá foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekszik a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítani.
A hallgatói szerződés vállalásaival kapcsolatos mentességek, mentesítési lehetőségek köre igen tág: a munkaviszony időtartamába beszámít például a gyes, gyed időtartama, valamint az az időszak, amely alatt a volt hallgató az álláskeresőket illető járadékra jogosult. Emellett a szerződés bizonyos feltételei alól mentesül, aki három gyermeket szül, illetve kérelemre mentesség adható szülés, több gyermek nevelése, baleset, tartós betegség okán is. Akiknek visszatérítési kötelezettségük keletkezik, de nem részesülhetnek engedményekben, azok is kapnak segítséget, hiszen lehetőség nyílik összeghatártól függően legfeljebb 10-15 évig tartó részletfizetési kedvezmény kérelmezésére.
