A Kossuth-díjas író 89. éves volt. Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el – tudatta lánya az MTI-vel. Moldova Júlia az alábbi közleményt adta ki:
„Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk.”
Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt.
Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért letartóztatták, új osztályfőnöke ragaszkodott ahhoz, hogy Moldova változtasson témát, amire ő nem volt hajlandó.
A főiskolát otthagyva bányásznak állt, majd több kétkezi munkát is kipróbált, volt kertész, konzervgyári munkás , javítóintézeti nevelő. Akkor éppen kazánszerelő volt, amikor egy munkára a filmgyárba küldték, ahol barátai rábeszélték, írjon egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től szabadúszó volt.
Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi és a Magyar Nemzet munkatársa volt.
Rendkívül termékeny író volt, félszáznál több szépirodalmi, harmincnál több riportkönyve jelent meg, több mint tízmillió általa írt könyv kelt el, több színdarabját is bemutatták.
Korai elbeszélései kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedő protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizmaköteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozta.
A legnagyobb sikert talán riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták. Ezekhez szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat töltve az adott területen. A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése, az utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.
Moldova György nem volt politikai párt tagja, de baloldali rokonszenvét soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, és sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit „proletár szentnek” is nevezett.
