Az elmúlt egy-két hétben megjelentek az első fóliasátorban termesztett hazai eprek Pécsen is, ezzel együtt a külföldi, import versenytársak is pultba kerültek a piacokon. Bár szemmel, orral és ízlelőbimbóval is érzékelhető különbség van a magyar és az import termékek között, egyes árusok – bár ők a kisebbség – ügyes húzásokkal próbálják eladni a kevésbé zamatos, külföldi gyümölcsöt. Utánajártunk, Pécsen mi a helyzet.
Az elmúlt napokban robbant ki a botrány, miszerint a Nagybani piacon több termelő szeme láttára csomagolják át az importepret, hogy a mit sem sejtő vásárlónak magyarként árulják tovább, természetesen sokkal nagyobb haszonnal. A jelenség nem új keletű, szezonálisan más-más zöldséggel, gyümölccsel próbálnak trükközni egyesek, állítólag Pécsen kevesebb sikerrel.
Megkérdeztük Végvári Igort, a pécsi piacok üzemeltetési vezetőjét, hogy mi a helyzet városunkban. Mint mondta, az őstermelői igazolványok és a számlázás ellenőrzésén túl a piacfelügyelők nincsenek feljogosítva arra, hogy utánajárjanak az áruk tényleges származási helyének, hiszen ez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogköre. Ennek ellenére a szemfüles pécsi piacfelügyelők igyekeznek „kiszagolni”, ha valaki magyarként akarna eladni importepret, és lecsapnak a szabálysértésre.
– Az importeprekről szinte ordít, hogy nem országhatáron belül termesztették, ezt a pécsi kollégák is észreveszik. Pécsen pár hét múlva fognak csak megjelenni a szabadföldben termesztett eprek, jelenleg vagy fóliasátorban termesztett magyart, vagy jelölés nélküli, külföldi epret tudunk venni a piacokon – így Végvári Igor.
Elmondja, hogy a pécsi piacokra többnyire négy helyről érkezik áru, így a megye határain belül Sellyéről és Vajszló környékéről, a Somogy megyei Csökölyről, valamint az Alföldről hoznak az árusok epret, de sajnos gyakori a görög eper is.
– Szerencsére viszonylag könnyen meg lehet állapítani, hogy igazi magyar eperről, vagy import szemekről van szó. Egyrészt, aki görög epret árul, az általában csak annyit ír a táblára, hogy „eper”, ezzel ugyanis nem sérti a jogszabályt. Másrészt a görög szemek ízében, állagában és illatában is teljesen másmilyenek, mint a magyar társaik – mondja a pécsi piacok üzemeltetési vezetője.
Milyen a magyar és milyen a görög?
A görög eper sötétebb és nagyobb szemű, a hatalmas, szemet gyönyörködtető darabok között nincsenek aprók. A magyar eper ezzel szemben kicsit savanyúbb, de sokkal zamatosabb, illatosabb, és változatos méretű, így kisebb és nagyobb szemekkel is biztosan találkozunk egy dobozban.
Végvári Igor azt is elmondja, hogy ha bizonytalanak vagyunk az eper származási helyét illetően, akkor kérjünk bátran kóstolót, hiszen az is beszédes, ha az árus nem engedi az íz-tesztet: ekkor átverésről lehet szó.
Mi is ellenőriztük a pécsi piacok kínálatát, és bár csak egy standnál, de mi is találkoztunk a görög fajtával. Az árusok kérdésünkre megerősítették, hogy gyakran találkozni olyan vállalkozókkal, akik külföldi gyümölcsöt árulnak, de ők jellemzően kiírják, hogy „görög eper”. A legtöbben a származási várost is feltüntetik: ottjártunkkor a csökölyi eperből volt a legtöbb a vásárcsarnokban. Ahogy a standokhoz érkeztünk, a kofák kóstolóra invitáltak, az egyikük meg is megerősítette, hogy ha valamelyik árus nem engedi a kóstolót, azt messzire érdemes elkerülni. Azt is javasolták, hogy szagolgassuk meg a szemeket, hiszen a görögnek – ahogy a többi, külföldi epernek – „se íze, se bűze”.
