Formálisan folytatódott, valójában megkezdődött az a pótmagánvádas per a Pécsi Járásbíróságon, amit az önkormányzat egyik cége, a Pécsi Vagyonhasznosító igazgatója, Szabó Szilárd indított a cég korábbi, 2019 decemberében menesztett vezetője, Szentgyörgyi Dávid ellen.
Elöljáróban röviden arról, mi is a pótmagánvádas eljárás. Ez a viszonylag új jogintézmény arra ad lehetőséget, hogy egy magánszemély akkor is bíróságra tudjon vinni egy büntetőügyet, ha a nyomozati hatóságok nem indítanak eljárást vagy megszüntetik azt.
A 2019-es önkormányzati választások után a pécsi önkormányzatnál és cégeinél elindult, dr. Bodnár Imre nevével fémjelzett átvilágítások dobták a felszínre a Pécsi Vagyonhasznosító két beszerzési ügyét.
https://www.pecsma.hu/top/onallo-honlapon-kovetheto-nyomon-a-pecsi-atvilagitas/
Az egyik egy budapesti cég marketing- és kommunikációs feladatokkal való megbízása, amivel kapcsolatban már 2019 nyarán is több furcsaság felmerült. A Szabad Pécs akkor közérdekű adatigénylésben kérte ki önkormányzati cégek marketing- és reklámköltéseiről szóló adatokat, amire egyedül a PVH adott, teljesen abszurd elutasító választ. Az adatokért indított per sikeres volt, így kiderülhetett, hogy személyes kapcsolatok, összefonódások játszhattak közre a cég kiválasztásában. Az önkormányzati átvilágítás is erre jutott, és a cég jogászai úgy látják, hogy több szabálytalanság is történt a szerződés megkötésekor és teljesítése során – írta a december 1-jei tárgyalás előtt a Telex.
A másik ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a PVH jelenlegi vezetése szerint lényegében soha nem is lehetett használni. Sőt, a szakvélemények alapján a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével. A két egyesített pótmagánvádas eljárásban tárgyalt ügy elkövetési értéke összesen 30 millió forint. A vád hűtlen kezelés.
A vádlott, a PVH volt igazgatója megjelent a csütörtöki tárgyaláson, ahol személyesen nem tett ugyan vallomást, viszont nyilatkozott arról, hogy az írásban tett vallomását fenntartja.
A pótmagánvádló egyik ügyvédi képviselője, dr. Góbi János a vádat összefoglalva elöljáróban elmondta: a marketinges cég azt vállalta, hogy tanulmányokat készít a PVH részére, továbbá általános tanácsadói teendőket lát el. A beszerzési eljárásra három céget hívtak meg, amelynek azonban tulajdonosi köre és cégvezetése összefonódott, a győztes vállalkozás ügyvezetőjét például a PVH akkori igazgatójának akkori élettársához, a cég korábbi PR-vezetőjéhez kötötték rokoni szálak. A vád szerint teljesítési igazolások nem voltak, a céget pedig több mint 5 millió forint vagyoni hátrány érte.
A másik üggyel kapcsolatban a jogi képviselő elmondta: közbeszerzést kellett volna kiírni, az IT-szolgáltatások végző cég a sima beszerzési eljárásban nem is vett részt, a PVH IT-szakemberei megállapították, hogy amit vállalt a beszállító cég, az nem teljesült. Ezért szerintük 30 millió forint vagyoni hátrány érte a PVH-t.
A bíróság elnöke felolvasta a vádlott vallomását, amiből kiderült: Szentgyörgyi szerint ő a jogszabályoknak megfelelően végezte munkáját. Az első ügyről “elmondta”: a kiválasztott cég feladata az volt, hogy feltérképezze a cég működését és javaslatokat tegyen marketing feladatok elvégzésére. Szerinte szabályos volt a cég kiválasztása, a bíráló bizottság a legolcsóbb és legmegfelelőbb ajánlatot választotta ki. A külsős cég hasznos munkát végzett marketing területen, az általa készített tanulmányok alapján számos rendezvényt szervezett a PVH. Úgy véli: a teljesítésigazolások kiállítása szabályosan történt, 2019-ben teljesítettek minden feladatot, az igazolásokat ezekről kiállították.
Az IT-beszerzéssel kapcsolatban az a vádlott álláspontja, hogy egy jó referenciájú céggel szerződtek, a szoftverre pedig szüksége volt a PVH-nak. Mivel ő nem szakember, a kollégáira hallgatott ebben az ügyben. Szerinte több része is megvalósult a szerződésnek, de volt olyan része is, ami nem. Szentgyörgyi szerint bűncselekményt nem követett el.
A 2019 decemberétől az önkormányzati céget vezető Szabó Szilárd a bíróságon elmondta: 2020 elején derült ki számára, hogy a külsős IT-céggel kötött szerződés él. Kérte, legyen telepítve az ő gépére is a szoftver, de hamar kiderült: a szerződésben leírtak szerint nem használják a programot. A sok feltételből mindössze egy tétel teljesült, mégis ki lett fizetve a teljes összeg a cégnek. A szerződést ezután felmondták.
Szabó ügyvédi kérdésre elmondta: az egyszeri díjon felül havi üzemeltetési díja is volt a szoftvernek. Összesen 20 és 30 millió közötti összeget fizettek ki a külsős cégnek, teljesítési igazolás az ő időszakában viszont már nem érkezett.
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a PVH rendszergazdája tájékoztatta arról, hogy három cég indult a beszerzési eljáráson, de végül a korábbi cégvezetés úgy döntött, hogy egy negyedikkel szerződik. A szakember egyébként nem írta alá a teljesítéseket, mert nem készült el a szoftver.
Szabó Szilárd elmondta azt is, hogy később sikerült beszerezniük egy vállalatirányító programot, ami a korábban kifizetettnél jóval kevesebbe, 5 millióba került, a havi díj pedig 400 ezer forint, ami szintén jóval alacsonyabb a korábbinál.
A jelenlegi vezérigazgató a marketinges beszerzésről elmondta, amikor ő odakerült, a vezetők közül senki nem tudott erről semmit. A pótmagánvádló ügyvédi képviselője arról kérdezett, hogy a PVH akkori PR-vezetőjének és a megbízott külsős cégnek a tevékenysége mennyire fedte egymást. Szabó Szilárd azt mondta: ő biztosan nem kötött volna külsős céggel erre a feladatra szerződést, később sokkal kevesebb pénzből oldották meg a feladatot, mint elődeik.
Ezt követően a PVH két volt, és egy jelenlegi alkalmazottját hallgatták meg tanúként. A bíró és a jogi képviselők kérdései elsősorban arra vonatkoztak, hogy hogyan történtek a beszerzések, hogyan működtek a bíráló bizottságok. A pótmagánvádló képviselőinek kérdései egyértelműen arra utaltak, hogy álláspontjuk szerint ezek a bizottságok csak formális döntéseket hoztak és a testület tagjai csak a nevüket adták az eljáráshoz.
Az a két tanú, akik a marketinges cég kiválasztásában formálisan részt vettek, alig emlékeztek már a beszerzési eljárásra, időnként egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek
A volt beszerzési vezetőt is tanúként hallgatták meg. Ő azt mondta: a marketinges beszerzésnél az ő és a gazdasági igazgató aláírása hiányzott a beszerzési adatlapon, pedig ez a cég szabályzata szerint kellett volna. Az IT-beszerzéssel kapcsolatban elmondta: a cég szabályzata szerint nem történhetett volna olyan, hogy három céget meghívnak a beszerzésre és egy negyedikkel kötnek szerződést. Ahogy olyan sem, mint a marketinges beszerzés esetén, hogy nagyobb összeggel köti meg a PVH a szerződést, mint amiről az eredeti ajánlat szólt.
A PVH volt gazdasági igazgatóját is tanúként hallgatta meg a bíróság. Szerinte szükség volt a szoftverre, kevés olyan cég van, ami ilyen vállalatirányítási programot képes fejleszteni. Tényleg sok területen nem működött a program, de a szerződéskötéskor ezt nem tudták, jóhiszeműen jártak el. Ha előre látják, nem így szerződnek a céggel – mondta. A gazdasági életben nem mindig sikerülnek a dolgok – fogalmazott. Nem akart senki szándékosan kárt okozni a PVH-nak – mondta a volt vezető.
A kérdésekre aztán időnként egészen furcsán válaszolt a gazdasági vezető, volt, hogy szokatlanul hosszan gondolkodott egy-egy válaszon, de gyakran hivatkozott arra, hogy nem emlékszik. Kérdésre egyébként elmondta: van olyan büntetőügy, amiben Szentgyörgyivel együtt vádlottak, és azt is elismerte, hogy a PVH-tól való távozása után annak a cégnek lett a könyvelője, amelyik a szóban forgó IT-s beszerzésen lett a befutó.
Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogyan fordulhatott az elő, hogy három céget hívnak meg a beszerzési eljárásra, de egy negyedikkel szerződnek végül. Mint mondta, a közbeszerzések lefolytatásával megbízott ügyvéd tanácsolta nekik, hogy ne írjanak ki közbeszerzést az IT-témában.
A pótmagánvádló jogi képviselői a tanúnak felvetették, hogy miért nem mondták fel a szerződést hónapokig azután, hogy kiderült számukra: a szóban forgó szoftver nem működik a PVH-nál, miért fizettek közpénzből még sokáig a cégnek. Bármikor módosíthatták vagy felmondhatták volna a szerződést, hiszen nem volt beszerzési eljárás, de ezt nem tették meg. A tanú nem tudott vagy akart válaszolni erre a kérdésre.
A vádlott jogi képviselője a tanúknak feltett kérdéseivel értelemszerűen Szentgyörgyi álláspontját próbálta alátámasztani. A marketinges és a szoftverbeszerzős témában is a beszerzések szükségességét, és a jogszabályoknak, belső céges szabályoknak való megfelelést hangsúlyozta.
A pótmagánvádló képviselői nyolc napon belül benyújtják a bíróságnak a bizonyítási indítványt. Az eljárás február végén folytatódik.
Kapcsolódó cikkünk:
https://www.pecsma.hu/hirzona/elso-fokon-munkaugyi-pert-vesztett-a-pvh-korabbi-vezetoje/
