Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitóbeszédével kezdetét vette az Európai Kulturális Parlament tizedik, péntektől vasárnapig tartó pécsi ülése a Kodály Központban. Az Európai Kulturális Parlament az egyetlen létező páneurópai fórum a művészek, az értelmiségiek és a kulturális szféra minden egyéb területén tevékenykedő szakemberek részére.
A háromnapos, angol nyelven folyó rendezvényen az európai kultúra jeles képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy kulturális szempontból mi Európának a világban elfoglalt jelenlegi pozíciója, jelentősége. A konferenciát Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Páva Zsolt pécsi polgármester köszöntőjével indították útjára. Felszólalt Pär Stenbäck, a szervezet szenátusának elnöke, korábbi finn külügyminiszter is, a vitaindító előadást pedig Szabó István Oscar-díjas filmrendező tartotta.
Réthelyi Miklós beszédében rámutatott: a kultúra nemcsak fontos részét képezi a nemzeteknek, hanem a fenntartható növekedéshez is képes hozzájárulni. Mint mondta, pusztán a kereskedelem vagy a pénz képtelen emberi kapcsolatokat alakítani. A miniszter beszédéből kiderült: szerinte a kultúra az amely biztosítani tudja szerinte az önazonosságot és a folyamatosságot. Elmondta: kultúra nélkül egy nemzet pusztán adminisztratív egység lenne, így alapvető fontosságot képvisel egy nemzet életében.
Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: a kultúra a békét hozza el az embereknek, akiknek jó érzés tudni, kikről is nevezték el utcáikat. A kultúrát azonban szerinte nem szabad múzeumi tárgyként kezelni, mert mindig valami újat hoznak bele a fiatalabb generációk.
Karl-Erik Norrman szerint az európai államok válsága mellett megfigyelhetővé vált, hogy az európai eszme is válságát éli. Az Európai Kulturális Parlament főtitkára szerint az Európa-ellenes megmozdulások a kultúra szerepének növelésével visszaszoríthatók lennének.
Pär Stenbäck, korábbi finn külügyminiszter, a szervezet szenátusának elnöke beszédében azt mondta: az erősödő szociális elégedetlenség miatt elfordulhatnak az emberek az európai kultúrától, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat.
Oscar-díjas filmrendezőnk előadásában rámutatott: a filmek mindig is igyekeztek rámutatni az emberek problémáira, s tükröt mutatnak a társadalomról. Sajnálatosnak tartotta, hogy a válság miatt egyre kevesebb forrás jut a kultúra e mindenki számára elérhető szegmensére.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere köszöntőjében azt mondta: bár Európa gazdasági téren nehezen veszi fel a versenyt a világ más részeivel, kulturális öröksége páratlan. Mint mondta, kulturális hagyományainkra alapozva azonban.
A vasárnapig ülésező Európai Kulturális Parlament az egyetlen létező páneurópai fórum a művészek, az értelmiségie és a kulturális szféra minden egyéb területén tevékenykedő szakemberek részére. Ma az EKP több mint 170 taggal működik, több mint 43 európai országból. A szervezet az elmúlt esztendők során már körbejárta a kultúra és a média és a gazdasági válság okozta problémákat, most pedig arra derít fényt, hogy globalizálódó világunkban milyen súlya van még Európának kulturális téren.
Szekcióülés keretein belül vitatják meg az európai kulturális fővárosok szerepét és jövőjét, amihez a tavalyi pécsi kulturális fővárosi program szolgál példákkal. Külön szekció foglalkozik a Balkánnal, és a dunai régióval, különösen az Európai Unió új Duna-stratégiájának tükrében, és napirendre kerül az európai tolerancia határainak témaköre is.
Az Európai Kulturális Parlament a művészek, az értelmiség és a kulturális területen tevékenykedő szakemberek páneurópai fóruma. A szervezetnek 43 országból jelenleg több mint 160 tagja van, Magyarországot heten képviselik.
A szervezet az Európai Bizottság indítványára 2001-ben alakult meg Strasbourgban, hogy az európai kulturális élet képviselőinek fórumot biztosítson az európai együttműködést, demokráciát, kultúrát érintő párbeszédre, vitára, valamint elősegítse az Európa keleti és nyugati fele, illetve a különböző művészetek közötti dialógust.
