Sokan azt sem tudják, hogy Pécs főterén áll egy meteorológiai házikó, amely méri a hőmérsékletet, a páratartalmat és a légnyomást. Pedig ez a kis furcsa szerkezet több mint 100 éves, és nem semmi múltra tekint vissza.
A pécsi időjárásjelző házikó ugyan több mint száz éves, kalandos múltra tekint vissza, sokan mégsem tudják, hogy az mégis mi, hol van, mit csinál és hogyan. A Virág Cukrászda előtt, a Városházával szemben álló kis aranyozott csúcsos időjelző pavilont a Mecsek Egyesület gondozza régóta.
A házikó megépítését Kiss József tűzte ki céljául, az egyesület egyik alapítótagja és főtitkára, akiről a Misinán állt, de már lebontott kilátót is elnevezték. Kiss 1901-ben jött elő a pavilon ötletével, amelynek megvalósításához közadakozást írt ki – derül ki a Mecsek Egyesület 1908-as évkönyvéből. A Károlyi Emil tervei alapján készült házikót azzal a céllal építették, hogy díszítse a város főterét, hogy „szolgálatot tegyen” az időjárás iránt érdeklődő pécsieknek, valamint hogy emléket állítson az egyesület munkájának.
Egy évtizedet állt a kis épület, jelezte szépen a hőmérsékletet, a légnyomást és a pécsi pára mértékét, erre jöttek 1918-ban a szerbek, megszállták a megyét, és még mielőtt 1921-ben kizavartuk volna őket, gyorsan szétlopták az egész várost, és bizony nem hagyták ki a fosztogatásból a meteorológiai kuckót sem, amelyből mindent elvittek.
A következő komolyabb esemény a házikó háza táján (elnézést kérünk) 1939-ben történt, amikor is hirtelen eltűnt a térről. De vajon miért? Baumann József, a Mecsek Egyesület osztályelnöke lapunknak elmondta, a pavilont azért távolították el, mert akkoriban bérkocsiállomás volt a téren, és ott mosták a kocsikat és a lovakat is, a meleg víz közelsége pedig túlságosan is megzavarta a házikó műszereit.
Az első terv az volt, hogy a Nagy Lajos Gimnáziumhoz viszik, de aztán a Dömörkapunál álló menedékháznál kapott új helyet, az egyesület tagjai pedig mecseki turistatérképeket is raktak üvege mögé, hogy kedvezzenek a természetjáróknak. A házikót egészen 1945-ig gondozták az egyesület tagjai, mindaddig, amíg fel nem oszlatták – pontosabban a Mecsek Egyesületet beolvasztották a Természetbarátok Turista Egyesületébe.
A vándorló épület következő állomása a Dömörkapu buszfordulója volt, ahova azért helyezték át, hogy az épülő kisvasút és vidámpark mellett emelje a turistalátványossággá váló környék vonzerejét. Állapota ettől fogva folyamatosan romlott.
Baumann József elmondta, hogy a házikó a Mecsek Egyesület alapításának századik évfordulójának alkalmából, 1991-ben került vissza a főtérre, stílszerűen az eredeti helyére. Ezután két pécsi építész gondozta (Felcser László és Szabó László) 1996-ig, amikor a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola növendékei váltották őket 1999-ig, ekkortól ugyanis a Pollack Mihály Építőipari Szakiskola és Szakközépiskola gondozásába került. Baumann József elmondta, hogy az iskolások mindaddig figyeltek a házikóra, míg tanáraik, akik szívükön viselték a házikó sorsát, aktívak voltak. Az ezredfordulón végre sikerült egy kicsit rendbe is szedni a leharcolt állapotban lévő házikót, amely ekkor teljes belső felújításon esett át.
Ugyan a Mecsek Egyesület 1993-ban újraformálódott, az apró meteorológiai állomást 2010-ig csak hellyel-közzel felügyelték, Baumann szerint nem igazán lehetett tudni, hogy kihez is tartozik.
Az Európa Kulturális Fővárosa programév során azonban rendbe tették a pavilont, és egy emléktáblát is elhelyeztek benne a Mecsek Egyesület tagjainak vezetésével., valamint a körülötte álló korlátokat is megerősítették. Az évszázados szerkezet tehát visszakerült szülőhelyére.
A házikó jelenlegi gondozójaként Baumann József lapunknak elmondta, hogy voltak olyan tervek, hogy digitális LED-kijelzőt is raknak a teljesen mechanikusan működő régi gépezetre – amelyet egyébként hetente fel kellett húzni –, de szerencsére ebből semmi nem lett, ugyanis szerinte az a házikó sajátos patináját csorbította volna.
Az időjárásjelző pavilonban lévő műszerek vegytintás írószerkezettel voltak ellátva, amelyeket hetente cseréltek, a papír-diagramokat megőrizték. Ezeken a diagramokon évtizedekre visszamenőleg ott áll, hogy Pécsen mikor mekkora volt a hőmérséklet, a páratartalom, és a légnyomás. Sajnos a gépbe való papírt már nem lehet kapni – mondta Baumann, majd hozzátette, hogy a gép belső lemezszerkezete is eléggé elöregedett már, ajtajának zsanérjai pedig szintén gyengék. A javítás – lévén öreg és ritka műszer – drága mulatság lenne, a több mint száz éves szemrevaló építmény azonban megérdemelne már egy újabb ráncfelvarrást. Érdekesség, tette hozzá végül Baumann, hogy ha leülünk a téren, és figyeljük a házikót látogatókat, jól látszik majd, hogy azt csak a turisták veszik szemügyre. Óránként 6-8 ember biztos megáll előtte, míg a pécsiek sokszor azt se tudják, hogy mi ez a szerkezet, mit csinál, sőt, sokaknak tudomása sincs a gép létezéséről.
Forrás: regipecs.blog.hu, mecsekegyesulet.hu, pecs-mecsek.hu, pecstortenete.hu, Fotók: regipecs.blog.hu, fortepan.hu
