Az ellenzék színeiben tavasszal a választáson ismét elinduló országgyűlési képviselő, Mellár Tamás szerint a pécsi városvezetés felvette a kesztyűt, és a kormányzati elvonások, valamint a pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére is sikerült fejlődő pályára állítani Pécset.
– Magyarország 2022-es költségvetése mennyiben képes befolyásolni az önkormányzatok, köztük Pécs büdzséjét?
– Természetesen van rá befolyása, hiszen olyan alapforrásokat határoz meg, amelyekkel az önkormányzatok gazdálkodhatnak – mondta Mellár Tamás, pécsi országgyűlési képviselő. – Azt már lehet tudni például, hogy jövőre is el fognak esni a települések a helyi iparűzési adó felétől, ami Pécs számára nem kis kiesés, több mint 2 milliárd forintra tehető.
– Hogyan látja? A kormányzat jövőre is fogja valamilyen formában kompenzálni ezeket az elvonásokat?
– Idén azt láthattuk, hogy a kisebb települések esetében egy egyetemleges kompenzáció történt, és a nagy városok közül is többen kaptak pénzt az államtól. Persze az más kérdés, hogy ki mennyit. Bár a hivatalos magyarázat szerint, akinek nagyobb szüksége volt, az kapott magasabb összeget, míg aki nem szorult rá annyira gazdasági ereje jóvoltából, az kevesebbet, de azért észre lehetett venni, hogy a kormánypárti vezetésű városok előnyben részesültek. Pécs szerencsére az iparűzési adóból kieső rész egészét megkapta, erre nagy szüksége is volt. De csak azt, a fennmaradó 3,7 milliárd forint 2021. évi veszteséget viszont nem térítette meg a központi költségvetés. Hogy mi lesz jövőre? Mivel tavasszal választások lesznek, elég nehéz ebben a kérdésben jósolni. Azt azért meg merem kockáztatni, hogy még ha kormányon marad is a Fidesz, akkor is lesz valamilyen kompenzáció, ez ugyanis sok település túléléséhez elengedhetetlen. A valamilyen kompenzációval viszont az a baj, hogy nem kiszámítható, nem tudnak az önkormányzatok ezzel számolni. Arra lenne szükség, hogy a kormány világosan deklarálja, normatív alapon, tehát minden önkormányzatra általános érvénnyel, hogy milyen típusú veszteségeket és milyen mértékig kompenzál. Az előzetes számítások szerint 2022-ben a városnak 7,5 milliárdos hiánya lesz az adóbevételkiesés, az energia- és üzemanyagárak növekedése, a szükséges béremelések (minimálbér, bérminimum) és az élelmiszerárak növekedése miatt. Nagyon jó volna tudni, hogy mennyit fog ebből átvállalni a központi költségvetés. Az a központi költségvetés, amely oly könnyedén osztogat napjainkban is milliárdokat kevéssé fontos célokra.
– A koronavírus 2020-as megjelenése óta ugyan elég nehéz gazdasági fejlődésről beszélni, de ön hogyan látja Pécset? Sikerült a városnak kilábalnia a válságból?
– Az teljesen egyértelmű, hogy a 2019 végén megválasztott új városvezetésnek is nagyon rosszul jött a pandémia. Alighogy elkezdhettek volna dolgozni, máris jöttek a lezárások. Pécs kapcsán két nagy terület van, amit teljesen befékezett akkor a járvány: a turizmus mellett a gazdaság is teljesen leállt. Nem érkezhetett a városba tőke, nem tudtak új vállalkozások indulni, amelyek, ha nincs a vírus, minden bizonnyal indultak volna. Mindez ráadásul úgy zúdult az új városvezetés nyakába, hogy az előző, fideszes éra borzalmas örökséget hagyott hátra 2019-ben, közel 20 milliárdos adóssággal. Valljuk be, azért innen nem egyszerű az előrelépés. Azonban azt látom, hogy a városvezetés felvette a kesztyűt. Az utóbbi időszakban érkezett 3-4 tőkeerős befektető, és a járványszabályok betartása mellett a turizmus is egyre inkább erősödik. Ezek mindenképpen bizakodásra adnak okot.
– Hogy a fejlődés felgyorsulhasson, ön szerint mely területeknek kell nagyobb hangsúlyt adni?
– A fentebb említett turizmus és külföldi tőkebevonás mellett mindenképpen szükségesnek tartom a kis-, és középvállalkozások helyzetbe hozását, valamint azt, hogy Pécs régiós központi szerepét ismét meg kell erősíteni.
– Konkrét ötletei is vannak?
– Nézzük meg a turizmust. Pécs ebben a Covid előtt sem volt átütően erős, hiszen például a jóval kisebb lélekszámú Egernek is nagyobb volt a turisztikai bevétele. A lehetőségek azonban széles palettán mozognak. Fontos, hogy ne csak egy ajánlatot tudjon adni Pécs az ide látogatóknak, és szerintem nem is kell ettől tartani, hiszen bőven van kibontakozási lehetőség. Ott van a konferenciaturizmus, a gyógyturizmus, magától értetődően a kulturális programok, és szerintem a bor is egy ilyen elem lehet, hiszen a Villányi borvidék nagyon közel van, és a szekszárdi sincs távol, tehát erre jócskán lehet építeni.
– És mi a helyzet a KKV szektorral?
– Az induló kisvállalkozásokat kiemelten fontos lenne támogatni. A startupokban van a jövő, ez nem lehet kérdés. És szintén fontos, hogy az egyetemmel még szorosabban működjön együtt a város, hiszen a siker záloga az innováció, az új technológiák alkalmazása, amelyhez kutatási bázisra és magas színvonalú oktatásra van szükség. Bátran kijelenthető tehát, hogy az egyetem és a város egymásra vannak utalva.
– Megszületett a döntés a pogányi reptér eladásáról is. Egészen pontosan az állam többségi tulajdonrészt vásárol a légikikötőben. Ez is lehet a gazdasági fejlődés indikátora?
– Ez a lépés jó döntés volt a várostól, hiszen az látszik, hogy Pécsnek nincsen akkora fejlesztési forrása, amennyit a reptér modernizálására fordítani kellene. Megjegyzem, az államnak is ez volt az érdeke. Így megkaphatja azokat a forrásokat a repülőtér, aminek köszönhetően regionális központként tud majd működni. Ha a Paks II.-es beruházás megvalósul, akkor Pogánynak kiemelt szerepe lesz, ráadásul egy jól felszerelt, modern légi kikötő igen vonzó ipartelepítési tényező is egyben. Ez segíthet abban, hogy újabb külföldi befektetők érkezhessenek a városba, a régióba.
