Vállalkozóként és magánemberként is lehetősége van a Gazdasági Versenyhivatallal való együttműködésre, melynek formáit és előnyeit az határozza meg, hogy e kooperációra a versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt vagy azt követően kerül sor.(x)
Informátori díj
Az engedékenységi politikához hasonlóan az informátori díj az egyik leghatékonyabb eszköz a kőkemény kartellek feltárására, megszüntetésére, ez a „kedvezmény” ugyanakkor nem vállalkozásnak, hanem az információt szolgáltató magánszemélyeknek járhat.
Mivel a kőkemény kartelleket gyakran titkosan hozzák létre és működésük alatt is törekszenek a titokban tartásukra, nehéz felderíteni őket. Így tekintettel a kartellek rendkívül káros társadalmi és gazdasági hatásaira, és a nehéz felderíthetőségre, valamint a kartelleket feltárók (pl. alkalmazottak, üzletfelek) sok esetben a kartellezők esetleges retorziója miatt vállalt anyagi kockázatára, indokolt azon személyeket (informátorokat) díjban, ellentételezésben részesíteni, akik a kőkemény kartellek felfedéséhez és felderítéséhez nélkülözhetetlen információt szolgáltatnak. Az informátoroknak járó díjat tehát amolyan nyomravezetői díjnak tekinthetjük.
Természetesen díj kifizetésére nem minden esetben kerül sor (különben sorban állnának a GVH-nál az informátori díjigények). Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos nélkülözhetetlen információk átadása esetén jár akkor, ha a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték (a) és/vagy bizonyos feltételek mellett, a bírói engedélyhez kötött, helyszíni kutatás (a köznyelvben hajnali rajtaütés) megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ kerül a hatóság birtokába (b). Ezen kategóriákat az alábbiak szerint lehet értelmezni:
a) Nem minden, a kartellekre vonatkozó bizonyíték átadása részesül díjazásban, hanem csak a „nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték” esetén fizet a GVH. Ez lényegében minden olyan tárgyat, iratot jelenthet, amely rögzített adatot hordoz. Az ilyen bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához, ez pedig általában a kartellel kapcsolatos – belső információk – átadását jelenti. Nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése. Fő szabály szerint a kőkemény kartell tényállási elemeihez kapcsolható bizonyítékok feltárása (például résztvevő vállalkozások, versenykorlátozó magatartás) esetén járhat díj; önmagában a jogsértés bírságolásának körében releváns szempontok megállapítását elősegítő bizonyítékok szolgáltatása nem elegendő.
Ezek alapján pl. díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés átadása vagy már megindult versenyfelügyeleti eljárásban annak bizonyítékául szolgáló irat átadása, hogy a kartellnek az addig feltételezetthez képest más résztvevője is volt, vagy a GVH által feltételezettnél már régebben létrejött, esetleg más árukörre is kiterjedt stb. Ugyanakkor, nem alapoz meg díjigényt például az olyan információ, ami a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a jogsértő vállalkozásnak a jogsértéshez való viszonyulása tekintetében releváns.
Az, hogy a potenciális informátor birtokában lévő irat feltételezhetően alkalmas-e a díjigény megalapozására, természetesen egyedi mérlegelést igénylő kérdés. Bár a nélkülözhetetlenséget értelemszerűen csak az eljárás egészének, bizonyítási anyaga összességének és a jogi minősítést megadó érdemi határozatnak a fényében lehet megállapítani, a potenciális informátor bővebb eligazítása érdekében a versenytörvény lehetővé teszi, hogy a személyazonosság felfedése nélkül érdeklődni lehessen a GVH-nál arról, hogy egy adott irat vagy információ feltehetően ilyen nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősülhet-e.
b) Nélkülözhetetlennek minősül az olyan – akár szóbeli – információ is, amely alapján a bíróság olyan vizsgálati cselekményt (helyszíni kutatás, más néven hajnali rajtaütés) engedélyez, melynek során a GVH a kartellel kapcsolatos, az előbbiek szerint nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékhoz jut.
A nélkülözhetetlenség kapcsán ki kell emelni azt is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során ugyanaz a bizonyíték akár több forrásból is előkerülhet, illetve ugyanazon releváns körülményt akár más bizonyíték is alátámaszthatja, így az informátor érdekeinek védelme érdekében a versenytörvény sorrendiségi szabályt is bevezet: az informátor által szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha ugyan helyettesíthető más bizonyítékkal, de ahhoz utóbb jutott a GVH. (Fontos még továbbá, hogy a díj megállapításáról és kifizetéséről a versenyfelügyeleti eljárás végén dönt a GVH Versenytanácsa.)
A versenytörvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy a kartellezésben résztvevő személy (pl. alkalmazott, volt vezető) is jogosult legyen díjra, de a vállalkozás felelős vezetője nem kaphat informátori díjat. Nem jár továbbá informátori díj azon vállalkozás vezetőjének, tagjának, felügyelő-bizottsági tagjának, alkalmazottjának, stb., amely engedékenységi kérelemmel élt.
Tehát szinte bárki, személyazonosságának felfedése nélkül (!), informálódhat a GVH-nál arról, hogy a birtokában lévő irat egyáltalán alkalmas lehet-e a díjfizetésre.
És miért éri meg? Az informátori díj összege az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint, amely 2014. július 1-től a személyi jövedelemadótól is mentes. A fenti példák alapján akár lehet számolgatni, mennyire megéri törvénytisztelő nyomravezetőnek lenni!
Az informátori díj szabályait 2010. április 1. után alkalmazza a GVH.
Az ún. hajnali rajtaütés során a GVH helyszíni kutatást tarthat bármely helyszínen, és azt átvizsgálhatja, a helyiségben lévő iratokat, elektronikus dokumentumokat lefoglalhatja. Rajtaütést meghatározott feltételek mellett magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben is lehet tartani.
Amennyiben anonim módon kíván tájékoztatást kérni az informátori díjjal kapcsolatban, segítségére lehet a Kartell Chat.
A közérdekű igény és a magánjogi igény érvényesítése
A versenytörvénybe, az európai uniós versenyjogba, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybe ütköző, ekként jogellenes magatartások nemcsak a GVH által védeni hivatott közérdeket sérthetik, hanem egyedi érdeksérelmeket, kárt is okozhatnak a fogyasztók, a piaci szereplők vagy a jogsértéssel érintett más személyek számára. Ezért kétféle módon lehet fellépni a jogsértések elkövetői ellen is:
közérdek sérelme esetén a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít: ennek célja a jogsértés megszüntetése, indokolt esetben pedig a jogsértés szankcionálása;
egyéni jogsérelem esetén az azt elszenvedő jogi és természetes személyek pedig közvetlenül polgári pert indíthatnak.
Közérdekű igényérvényesítés
A közérdekű versenyhatósági eljárások célja a jogsértés megszüntetése, illetve indokolt esetben szankcionálása.
A fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt a GVH is indíthat pert, ha a jogsértő magatartás a fogyasztók széles, de meghatározható körét érinti. Ilyen perindításra a GVH azonban csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. A közérdekű igényérvényesítés ugyanakkor nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
Közérdekű igényérvényesítés esetén, ha a fogyasztók követelésének tartalma egyértelműen megállapítható, a GVH kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást annak teljesítésére. Ellenkező esetben a GVH kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal, amely megkönnyíti a fogyasztók esetleges egyedi igényérvényesítését.
Magánjogi jogérvényesítés
Az egyéni jogsérelmek orvoslására polgári peres eljárás indítható.
A polgári perben a sérelmet szenvedőnek magának kell bizonyítania a jogsértés tényét, valamint – kártérítés igénylése esetén – a jogsértés következtében elszenvedett kárát is. Amennyiben kartellek árfelhajtó hatása következtében elszenvedett kár megtérítését kéri, a bizonyítást, érvényesítést segíti a versenytörvény azon rendelkezése, miszerint – ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százalékos mértékben befolyásolta.
A per során a felek egyezséggel is rendezhetik a jogvitájukat, míg a hatósági eljárásban a sérelmet szenvedőnek nincs érdemi ráhatása a hatósági eljárás befejezésének módjára. A sérelmet szenvedett fél a versenyfelügyeleti eljárás jogerős lezárulását követően, a GVH jogsértést megállapító határozatának birtokában is fordulhat a bírósághoz kártérítés érdekében. Ebben az esetben a magatartás jogellenességét nem kell bizonyítania, azt a GVH határozata igazolja.
A perben a bíróság közvetlen kártérítést is megítélhet a sérelmet szenvedett félnek, illetve a szerződéses jogviszonyok alakítására is jogosult. Így például szerződést hozhat létre a felek között, teljesítésre kötelezhet, vagy a versenykorlátozó szerződés jogellenességének megállapításán túl alkalmazhatja az érvénytelenség jogkövetkezményeit.
Ugyanakkor a polgári perben az a kartell-tag, amely a versenytörvényben foglalt engedékenységi politika alapján, a kartell feltárásában való tevékeny együttműködéséért, a versenyfelügyeleti eljárásban bírságelengedésben részesült, mindaddig megtagadhatja a magatartásával okozott kár megtérítését, ameddig a követelés más kartell-tagtól behajtható.
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
7621 Pécs, Rákóczi út 17. II. em. 213.
Tel: +36 30 748 9147
E-mail: [email protected]
Nyitvatartás:
Hétfő: 12.00–16.00
Kedd: 9.00–13.00
Szerda: 12.00–16.00
Csütörtök: 9.00–13.00
Péntek: Zárva
(x)
