A magyar-szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi – mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap egy televíziós interjúban.
Magyarország „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát” az unió külső határa védelmével – mondta a kancellár az ARD német országos köztelevízióban késő este sugárzott interjúban.
Hangsúlyozta: veszélyezteti az Európai Uniót, hogy a tagállamoknak még nem sikerült közös álláspontra jutniuk a migráció kezeléséről, ezért minden erejével dolgozik egy új uniós menekültügyi rendszer felépítésén.
Létre kell hozni egy közös menekültügyi hivatalt, és egységes szabványokat kell bevezetni a menekültügyi eljárásokban, a közösségen belüli mozgás szabadságának megőrzéséhez pedig fel kell állítani egy „igazi, európai határvédelmi rendőrséget”, amely akkor is tevékenykedhet, ha fellépése „nem tetszik” az érintett, uniós külső határral rendelkező tagországnak – mondta Angela Merkel.
Arról is beszélt, hogy a menekültügyi rendszer megújításával együtt erősíteni kell a nemzetközi fejlesztési együttműködést, hogy az EU sikeresebb legyen a menekülésre kényszerítő okok felszámolásában.
Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer belügyminiszter készülő menekültügyi reformcsomagjában várhatóan szerepel, hogy meg kell tagadni a belépést a határon a papírok nélkül, vagy más EU-tagországban már regisztrált menedékkérőktől, elmondta, hogy a kormányon belüli egyeztetések még nem értek véget.
Hozzátette, hogy az uniós jog a nemzeti jog felett áll, és tartózkodni kell az egyoldalú, nemzeti szintű lépésektől. Mint mondta, „csak az európai megoldás az igazi megoldás”.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt visszaélésekről szólva kiemelte, hogy valóban megrendült a lakosság bizalma az állami intézmények jogszerű munkájában, és a hatóságnál történtekért ő viseli a politikai felelősséget. Hozzátette, hogy sokkal korábban el kellett volna kezdeni a BAMF fejlesztését, mert a hatóság nem volt felkészülve a 2015-ben elmélyült válság kezelésére.
Azonban így is sok változást véghezvittek, amikor például kiderült, hogy nemcsak menedéket remélő, hanem terrortámadást tervező szíriaiak is érkeznek, szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a polgárháborús országból származó emberek menedékjogi kérelmeit személyes meghallgatás nélkül, egy kérdőív alapján bírálják el – mondta a kancellár.
A német sajtóban Susanna néven azonosított 14 éves lány megerőszakolásával és meggyilkolásával, és a kettős bűncselekmény iraki menedékkérő gyanúsítottjával kapcsolatban kiemelte, hogy ennek a „tragikus, szomorú, szörnyű” esetnek is az a tanulsága, hogy előre kell vinni a német menekültügy reformját, ki kell alakítani a belügyminiszter terveiben szereplő új típusú befogadóközpontokat, amelyek révén gyorsabban le lehet folytatni a menedékjogi eljárásokat. Utána a védelemre nem jogosult kérelmezőket következetesen vissza kell juttatni a hazájukba, a menekülteket pedig be kell illeszteni a társadalomba – fejtette ki Angela Merkel.
