Hallott már olyan meséről, ahol a hercegnőt kiszabadító két férfi nem a hercegnőt akarja a sztori végén hanem egymást? Pedig létezik ilyen történet, és ez még csak a jéghegy csúcsa. De ne is nevezzük igazán jéghegynek, pécsi gyermekpszichológus szerint ugyanis nem árt ha a picik már gyermekkorban találkoznak hasonló élethelyzetekkel. Csokorba szedtük a meredek témákat körüljáró meséket.
Egy felelős szülő alkalomadtán felolvas olyan mesekönyvet gyermekének, ami nem csak happy-end, hanem életszerű, néha kicsit szomorú, mégis tanító véget ér. EZEK a történetek az elmúlást, válást, születést és a nővé cseperedést ecsetelik, finoman beadagolva a gyerkőcnek, hogy barátkozzon az életben igenis gyakran megtörténő szituációkkal, érzésekkel.
Egyre nagyobb tere van azonban a hagyományos meséket fenekestül felforgató történeteknek, melyek a legkényesebb témákról beszélnek. Homoszexualitás, rasszizmus, halál, alkoholizmus, melyekkel a valóságban ugyancsak nem ritkán találkozni. Vajon érdemes ilyen témákkal traktálnunk a picit?
– Szerintem jó az, ha a gyermek természetes módon (például meséken keresztül) tanulja meg azt, hogy mi emberek különbözőek vagyunk, mert ez a sokszínűség nagyon jó. Ugyanakkor nem találom életbevágóan fontosnak, hogy minden gyermek találkozzon feltétlenül például homoszexuális mesehősökkel. Ennek akkor látom igazán értelmét, ha a közvetlen környezetében, családban, közeli barátok esetében ezt tapasztalja is. Akkor nagyon tud segíteni egy ilyen könyv és támpontot, kapaszkodót tud adni – így Goldmann-né Fehér Hajnalka, pécsi gyermekpszichológus.
Így hát összegyűjtöttük, melyek azok a mesék, melyek hasonló tabutémákkal foglalkoznak:
Elekes Dóra: A Muter meg a Dzsinnek
dr. Szemelyácz János, pécsi addiktológus-pszichoterapeuta szerint:
„Elekes Dóra írása szépirodalmi eszközökkel mutatja be egy alkoholista anyával élő kislány mindennapjait. A történet megrázó és felkavaró. Magyarországon sok ezer gyerek nő fel így, mégis évtizedek óta bagatellizáljuk a probléma jelentőségét. A kiskamasz látószögéből megírt történet sokakat hozzásegíthet a jelenség józanabb megítéléséhez.”
Kollár Árpád: Milyen madár
Kollár Árpád verseskötete nem az a gügyögős fajta, sőt, nem is életvidám vagy humoros. Ez a különös mesekönyv rímben beszél a kedvtelenségről, halálról, elmúlásról és az identitáskeresésről. Nem kendőzi el a kőkemény valóságot, és nem nézi hülyének a gyerekeket. Bár nem biztos, hogy a piciknek ez lesz élete legjobb mese élménye, de a puding próbája az evés, főleg ha már a gyerkőcöket elkezdi foglalkoztatni a halál és az elmúlás gondolata.
Tóth Krisztina: Anyát megoperálták
A nyáron bemutatott könyvben, a humorosan és életszerűen szemlélő főhős kislány őszintén mesél édesanyja daganatos megbetegedéséről. A megrendítő és mégis felszabadító írás segít átvészelni a család kisebbik tagjainak a komoly betegségekkel járó traumákat.
„Az Anyát megoperálták című könyv segít a gyerekek számára érthetővé tenni a daganatos betegséget, tabutlanít, és ezzel beindítja a szülő és gyerek közt a kommunikációt. A betegségről, a rákról beszélni kell, nem lehet titkok közt élni, mert a rövid távon jónak tűnő elhallgatás hosszú távon borzalmasan képes rombolni” – írják ezen a könyves blogon.
Bódis Kriszta: Carló Párizsban
Párizsról biztosan a hangulatos francia kis utcák és az Eiffel-torony jut az eszünkbe. Magyarországon is van egy hasonló torony, csak az a gettóban van és valójában egy villanyoszlop. Ebben a gettóban él az a 15 éves kisfiú családjával, aki egyetlen kitörési lehetőségének a profi focit látja. Ehhez azonban fűteni kell, ahhoz meg fa kell, amire nincs pénz, tehát lopásra kényszerül. Ebben a küldetésben pedig rendőrök keresztezik az útját. Az izgalmas történet a roma gettókban felnövő gyermekek rendkívül nehéz helyzetéről szól, nem a régi Magyarországon, hanem napjainkban.
+1 Jeffrey A. Miles: A Herceges és a Kincs
Biztosan hallottunk a nemrég magyar nyelven is megjelent meséről, melyben a hercegnő megszabadítására indult két férfi a történet végén nem a hercegnővel, hanem egymással találják meg a boldogságot. A történet nagy vihart kavart, a szerző szerint azonban igenis segítséget tud nyújtani a történet, hiszen neki sem kellettek a hercegnők, és semmilyen történettel sem tudott akkoriban azonosulni.
