Már csak pár hét és véget ér a három hónapon át futó „Dolgozva tanulás” című pécsi mintaprogram, melynek végén a projektbe felvételt nyert lelkes, dolgozni akaró roma származású pécsiek akár el is helyezkedhetnek a munkaerőpiacon. A projekt zárásának közeledtével a résztvevőket tanító mestereket kértük, értékeljék az elmúlt jó pár hetet.
Két hónapja kezdték el a munkát azok a leendő asztalos- és kárpitossegédek, valamint a kőművesnek készülő roma származású pécsiek, akik felvételt nyertek a Nyolc Boldogság Alapítvány és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. által irányított „Dolgozva tanulás” című három hónapon át tartó rendhagyó pécsi projektbe. A tapasztalatra és gyakorlati tudásra épülő mintaprogram tavaly augusztusban indult, a több tucatnyi jelentkező közül pedig egy teszt, valamint egy motivációs elbeszélgetés után választották ki azt a 14 jelentkezőt, akik szűk egy hónap múlva, a projekt zárása után akár el is helyezkedhetnek majd az általuk választott szakmákban.
Nemsokára tehát véget ér a szakmák alapjainak elsajátításával és kitanulásával töltött több hetes gyakorlati munka, ennek apropóján Fehér Angéla, a Nyolc Boldogság Alapítvány programkoordinátora, valamint a projektben részt vevőket irányító és tanító mesteremberek értékelték az elmúlt időszak történéseit.
– A kárpitosüzemben kis kanapékon és kis foteleken dolgoznak, az asztalosműhelyben nagyon szép faládák és bakok készültek eddig, de nemsokára egyedül is készítenek majd székeket, amiket aztán a szakmák közti együttműködés jegyében a kárpitosok be is burkolnak. A kőművesek a járólapozás fortélyait tanulják és gyakorolják – mondta Fehér Angéla, majd hozzátette, hogy nagyon szeretnék, ha a harmadik hónapot követően a résztvevők el tudnának helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
– Ígérni semmit nem tudunk, nem tudjuk tehát azt garantálni, hogy őket rögtön alkalmazni fogják a választott szakmáikon belül, ugyanakkor ez a célunk, erre törekedünk a projekt kezdetétől – mondta a projektkoordinátor.
Szabados András az asztalosnak készülőket koordináló és betanító faipari technikus elmondta, hogy a résztvevők az elmúlt két hónapban sokat tanultak és fejlődtek.
– Nagyon szépen tudnak már önállóan dolgozni, nekem csak annyi dolgom van, hogy akkor szólok nekik, ha valamit elrontanak, de az ilyesmi már nagyon ritka. A kis fotelek és kanapék szerkezeti vázát össze tudják építeni, de csináltunk ablakpárkányokba kirakható sóládákat is, a vizsgamunkájuk pedig egy hokedli elkészítése lesz az utolsó pár hétben – mondta.
A kárpitossegédnek készülőket oktató-vezető Jakab László elmondta, hogy a résztvevők kezdeti lelkesedése nem csökkent, egyre kevesebbet kell őket segíteni, az általuk készített termékekkel – a már említett fotelekről és kanapékról van szó – nagyon jól haladnak, a vizsgamunkájuk is egy-egy ilyen kis bútor kárpitozása lesz.
Resál János, a kőműveseket koordináló mester elmondta, hogy az elmúlt hetekben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat györgytelepi épületének falait javították meg, emellett az egyik szobájában raktak le járólapokat is, ezáltal megtanulva a szakma alapjait.
– A fiúk kezdenek beleszokni, de egy probléma van, rövid az idő. Ahhoz, hogy komolyabban dolgozhassanak és tanulhassanak, több időre lenne szükség, de még így is nagyon ügyesek a srácok és a kezdeti nehézségek ellenére jól össze is szoktunk. Én úgy látom, hogy ha akarnak, el fognak tudni helyezkedni ebben a szakmában – mondta a kőműves.
A projekt az „Interreg Danube Transnational Programme”, Danube RARE projekt keretében valósul meg.