Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint a hosszú ideje a párt első vonalához tartozó politikusok is érzik, hogy eljött az a pillanat, amikor háttérbe kell vonulniuk, tapasztalataikra és tanácsaikra viszont továbbra is szükség van. Hangsúlyozta: az új szereposztás, amit szorgalmaz, nem leszámolás vagy kiszorítás, hanem az MSZP megújításának elkerülhetetlen része.
Az MSZP elnöke erről kérdésre válaszolva beszélt szombaton a szocialista párt budapesti kongresszusa közben tartott sajtótájékoztatóján, miután az ülésen arra kérte azokat, akik az elmúlt években a nyilvánosság előtt megjelenítettétek a pártot, hogy „lépjenek hátrébb”.
Sajtótájékoztatóján ezt azzal egészítette ki, hogy az MSZP új kezdeményezéseit új szereplőknek, új politikusoknak kell bemutatniuk. Neveket nem mondott, de kiemelte: pártelnökként meg kell teremtenie az MSZP sikerének feltételeit, és ehhez személyi változások szükségesek. Hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport tagjai ugyanazok maradnak, mint eddig, a frakcióelnökséget viszont meg akarja újítani.
Az MTI kérdésére, hogy az érintettekkel egyeztetett-e már erről az elképzelésről, nemmel válaszolt, de aláhúzta: az elmúlt időben több interjúban is beszélt a megújulás szükségességéről, így szavai senkit sem érhettek váratlanul. Hozzátette, a küldöttek tapsából azt a következtetést szűrte le, hogy javaslata elnyerte a tetszésüket, és az elmúlt hetekben az országot járva is sokaktól hallott hasonló véleményt.
Azok, akik az elmúlt húsz évben az MSZP élvonalához tartoztak, okos emberek, ezért bizonyosan „ők is érzékelik ezt az igényt a szimpatizánsok, a bizonytalan szavazók és a szocialista párttagok irányából” – mondta.
„A megújulást csak úgy lehet hitelesíteni, ha új arcok képviselik ezt a politikát. Ez nehéz döntés, biztos, hogy nehéz megélni, amikor egy ilyen pillanat elérkezik, de ettől függetlenül a pillanat itt van” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az új szereposztás nem leszámolást vagy bárkinek a kiszorítását jelenti, továbbra is mindenkire számítanak, csak nem ugyanabban a szerepben, mint eddig.
Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Összefogás az új köztársaságért! című kiáltványt, amely az MSZP politikájának kereteit jelöli ki a következő időszakra.
A szocialisták a dokumentumban új összefogásra hívnak minden demokratikusan gondolkodó polgárt, bal- és jobb oldalról egyaránt. „Kössünk új társadalmi szerződést, gazdasági megegyezést a jogállam visszaállítására, a fejlődés beindítására, az igazságosabb, szolidárisabb, szabadabb Magyarország megteremtésére!” – olvasható.
A kiáltvány emellett „új kiegyezést” sürget a politikában, és kijelenti: „tiszteletet érdemlő ellenfélnek és nem megsemmisítendő ellenségnek” tekintik a más véleményen lévőket. „Haladjuk meg közösen az átmenet elmúlt húsz esztendejét, hozzuk helyre együtt közös hibáinkat, a rendszerváltás utáni évek zsákutcába vezető próbálkozásait” – szól a kiáltvány.
A várhatóan estig tartó kongresszus – amely zárt üléssel fejezi be munkáját – előzőleg szintén ellenszavazat nélkül fogadta el a pártvezetés által javasolt alapszabály-módosításokat.
Külön szavaztak arról a korábban a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett és pártszavazásra is bocsátott indítványról, hogy az MSZP elnökét és megyei elnökeit ezután közvetlenül a párttagok válasszák meg. A küldöttek háromnegyede ezt ellenezte.
Harangozó Tamás, az alapszabály-szerkesztő bizottság vezetője a legfontosabb változások között említette, hogy a jövőben a pártelnöki, a képviselői és a miniszterelnök-jelölti posztért indulóknak meg kell méretniük magukat az MSZP-tagok és a regisztrált támogatók körében. Emellett szigorították az összeférhetetlenségi szabályokat – a jövőben senki sem tölthet be egy időben két párttisztségnél többet -, a tisztségviselőknek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írtak elő, a kizárási procedúrát pedig egyszerűsítették.
Mesterházy Attila emellett bejelentette: párttanács alakul, amelyben a megyei elnökök is helyet kapnak, így formálissá teszik eddig informális befolyásukat.
