Milyen helyzetben használjunk gyorstesztet és mikor érdemes inkább a laboratóriumokban használt tesztekre hagyatkozni? Melyik teszt mit és hogyan mutat ki és milyen következtetéseket lehet, illetve nem lehet levonni az eredményeikből? Dr. Szabados Ibolyával, a kozármislenyi önkéntes koronavírus-gyorstesztelést vezető belgyógyász-háziorvossal beszélgettünk az igencsak aktuális témáról.
Mivel a kozármislenyi önkéntes koronavírus-gyorstesztelés híre kapcsán sok a tévhit és az ellentmondás, ezért egy kicsit utánajártunk a témának. Dr. Szabados Ibolyával, a kozármislenyi önkéntes koronavírus-gyorstesztelést vezető belgyógyász-háziorvossal beszélgettünk a városban használt tesztről és a tesztelés folyamatáról. A szakember elmondta, hogy ez az eszköz az úgynevezett szerológiai tesztek közé sorolható. A szerológiai vizsgálat – folytatta – az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitestet mutatja ki. Az immunrendszer a vírus ellen először, az első 10 nap után IgM típusú, majd mintegy 2-3 héttel később IgG típusú (hosszú hatású) ellenanyagokat termel – mondta.
Ezeknek a teszteknek az elvégzése indokolt lehet azoknak a megfertőződött, tüneteket nem produkáló emberek számára, akik kíváncsiak arra, hogy átestek-e már a fertőzésen. Ez azért fontos, mert akiknél az IgM, illetve az IgM az IgG-vel együtt kimutatható, azok még fertőzhetnek. Ugyanakkor Dr. Szabados Ibolya hangsúlyozta, hogy a szerológiai vizsgálatokon alapuló gyorstesztek később tudják igazolni a fertőzést, ezért sürgős, akut helyzetben nem alkalmazhatók. Kiemelte továbbá, hogy az ellenanyag-vizsgálat biztonsági szűrésre, előszűrésre és a vírus jelenlétének kimutatására nem alkalmas.
– Amikor Kozármislenyben találtunk IgM- és IgG-pozitív esetet is, az azért örvendetes, mert ők nem tudták, hogy találkoztak a vírussal. Nem arról van tehát szó, hogy ha valakinek negatív a szerológiai tesztje, az azt jelenti, hogy hurrá, nem fertőződött meg, hanem arról, hogy még nem találkozott a vírussal. Ezért minden óvintézkedést és szabályt be kell tartania, hogy ez így is maradjon – mondta.
A másik teszttípusra, a polimeráz-láncreakción alapuló PCR-tesztre térve elmondta, hogy az a vírus örökítő anyagát, az RNS-t mutatja ki akkor, amikor a vírus már kellő mennyiségben megtalálható a felső légutak hámsejtjeiben. Egy negatív PCR-eredményről – mint mondta – nem lehet biztosan tudni, hogy azért negatív, mert a páciens már meggyógyult, vagy pedig azért, mert nem is volt fertőzése, vagy épp a fertőzés kezdetén van, és nincs még elegendő vírus a nyálkahártya sejtjeiben. Ezért szükséges ezt a tesztet bizonyos időközönként megismételni. Hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett PCR-teszt száz százalékban megbízható, ugyanakkor, ha tömegesen, nem laboratóriumi körülmények között használják, közel sem az. Számos tényező befolyásolhatja a PCR-teszt eredményét: például, ha evett előtte az alany, vagy ha nem megfelelő módon vették le a mintát, akkor mutathat ki fals negatív eredményt.
Dr. Szabados Ibolya kiemelte, hogy a két módszert sem szembeállítani, sem összekeverni nem szabad. A legjobb módszer véleménye szerint az, ha először a PCR-tesztet végezzük el, majd ezután 10 naponta a szerológiai tesztet.
A szakember kiemelte, hogy a kozármislenyi tesztelés eredményeit (név és személyes adatok nélkül) bejelentik az ÁNTSZ-nek, hozzájárulva ezzel a fertőzés hazai mértékének felméréséhez.
De hogyan is kell elképzelni magát a tesztelés folyamatát? Dr. Szabados Ibolya elmondta, hogy azok, akik előzetesen regisztráltak, adott időpontra érkeznek a rendelőbe, ahol az ujjbegyükből vesznek vért. A megfelelő mennyiségű levett vért tesztelik, ez mindössze 10 percet vesz igénybe, ezután leolvassák az eredményt, amit elektronikus úton, e-mailben küldenek el az alanynak (a teszteredmény és az adatlap fényképével, valamint mindazzal az információval, amit az illetőnek tudnia kell arról, hogy mit jelent számára az eredmény). Hangsúlyozta, hogy egy órán belül mindenki megkapja így a szerológiai teszt eredményét.
