Hogyan működik majd a Zsolnay-negyed, a hangversenyterem; mi módon alakul át a menedzsmentközpont; hogyan tovább az EKF után? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Ruzsa Csabával, akinek irányítása alatt valóság lett az EKF-ből, s akinek a városvezetés a jövőben is nagy szerepet szán az új kulturális terek működtetésében.
– Az EKF utáni időszak előzményének tekinthető, hogy teljesen átalakul a kulturális főváros évadot, s a beruházásokat kézben tartó menedzsmentközpont működése. Milyen változások várhatóak?
– Két új cég viszi tovább a Pécs2010 Menedzsmentközpont Nonprofit Kft. feladatait. A Pécsi Városfejlesztési Kft. Merza Péter volt fejlesztési igazgató vezetésével lezárja a futó EKF-beruházásokat, később pedig új, uniós források felhasználásával megvalósítható pályázatokat kutat fel, s koordinálja az ezzel, valamint a város más fejlesztési projektjeivel kapcsolatos munkákat. A Művészeti, Marketing és Kommunikációs Kft. vezetésemmel az eddigi művészeti programot, a promóciót irányítja. Ez igazából egy átmeneti cég lesz, hiszen a Zsolnay-negyed és a hangversenyterem programjaiért, működtetéséért felelős Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-be olvad be a társaság 2011-től.
– Ez utóbbi cég ezzel egyben új szerkezeti felállásban is működik majd?
– Olyannyira, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. három társaság összevonásával működik tovább. Egyrészt a már említett Művészeti, Marketing és Kommunikációs Kft.-t, a Gyugyi-gyűjteménynek otthont adó Sikorski-ház, s egyéb más, a negyedben lévő, később bekapcsolódó intézmények működtetését foglalja magában. Mellettük az ókeresztény emlékeket kezelő, a bemutatótereket működtető Pécs/Sopianae Örökségkezelő Kft. olvad be még az új Zsolnay Örökségkezelőbe. Ez a cég teljesen új funkciókat lát el, körülbelül ötven munkatárssal, s Bozóky Anita, valamint a magam kettős ügyvezetésével fog működni. A dolgozók között találunk műszaki, rendezvényszervezői és örökségvédelmi feladatokat ellátó szakembereket, akik a meglévő létesítmények mellett a hangversenytermet, a negyedet és az infopontokat működtetik.
– Mi az átalakítások legfőbb célja?
– Egyszerűsítjük, hatékonyabbá tesszük az eddig széttagoltan működő egységek működtetését, s összevonjuk feladataikat az új szereplőkével. Ésszerűsítjük a városban már eddig is meglévő kulturális értékek reklámozását, miközben kizárjuk a párhuzamos feladatvégzést. Ezzel anyagilag is racionálisabb struktúrát alakítunk ki.
– Milyen új területeken van szükség szakemberekre, gondolok itt a beruházásokkal létrejövő létesítményekre?
– Több tízezer négyzetmétert kell működtetni, így bővíteni kell a műszaki, karbantartó részleget, s erősíteni kell a rendezvényszervező funkciókat. Egy Magyarországon páratlan kulturális teret kell beindítanunk.
– A cégek mai állományánál több vagy kevesebb munkatársra lesz szükség az átalakulás után?
– Egyrészről jelentősen csökken a létszám a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program pályázat lezárultával, másrészt friss erőforrásokra is szükségünk lesz a kiállítóterek, a hangversenyterem, a Zsolnay Kulturális Negyed létesítményeinek fenntartásához. Inkább úgy fogalmaznék, működésbeli átalakuláson mennek át a cégek, olvadnak be az új társaságba, ez pedig a dolgozói állomány egy részének cseréjét is magával hozza. A részletek, így a finanszírozás sarokszámai, még kidolgozás alatt vannak, pontos dolgozói létszámot így még nem tudok mondani. Egy bizonyos: egymást átfedő állások nem lesznek az új szerkezetben.
– Honnan lesz pénz a működtetésre a városi és az állami támogatásokon kívül?
– A saját bevételekből, amelyeket minél több színvonalas, nagy tömegeket vonzó rendezvénnyel lehet maximalizálni. Tárgyalásban vagyunk jövőbeni bérlőkkel, szponzorokkal, kidolgozás alatt állnak a jövő évi programok. Legkésőbb két hónapon belül a teljes éves programsor a rendelkezésünkre áll már. Abban bízunk, hogy a turizmusban érdekeltek az idei télen ennek ismeretében tudják generálni a Pécsre érkező forgalmat.
– Ha már programok: adódik a kérdés, mi marad az EKF-ből az EKF utáni hónapokban, években?
– Permanens, a kulturális fővárosokra jellemző művészeti évadokat kívánunk tartani a következő években is. Ahogy az a pályázatban is szerepelt, a jeles év egyfajta elindítója kell, hogy legyen Pécs kulturális léptékváltásának. Az elkészülő létesítmények pedig e váltás végrehajtásában nyújtanak segítséget eszközként, így ezek élettel, programmal való megtöltésében kell jeleskednie az ezért felelős új, nagy cégnek.
– Mi várható az új helyszíneken jövőre?
– A Kodály Központot egy aktívan működő, s folyamatosan zenei, kongresszusi programokat kínáló intézményként képzelem el. A Zsolnay-negyedben kiállítások, családi, ifjúsági rendezvények – koncertek, bábszínházi előadások, planetáriumi foglalkozások, színházi előadások, a csodák palotájához hasonló programok – kapnak helyet. Új rendezvényhelyszínek jönnek létre tehát, amelyekbe a meglévőkből is kerülnek át programok, miközben újakat hoznak létre bennük. Hármasság jellemzi majd a kulturális évadokat: a tavasz a koncerttermi, zárt termi programoknak kedvező időszak lesz, a nyáron a szabadtéri fesztiválok kerülnek terítékre, az őszt pedig a hagyományos fesztiválok uralják majd, amelyeket a Zsolnay-értékek jegyében gondoljuk újra, és töltjük meg tartalommal.
– A multinacionális bevásárlóközpontok megjelenése után eltűntek a kisboltok a belvárosból. A kultúra területén hasonló félelem van jelen városszerte. Mit tesznek ennek megelőzéséért?
– Azt szeretnénk, hogy a Barbakántól a Zsolnay-negyed keleti szegletéig egy amolyan „kulturális hidat” építsünk ki. Ezért már a következő negyedév első felében komoly erőfeszítéseket teszünk.
