Mi van Pécs alatt, a Föld túloldalán? Mi történne, ha ledobnák az atomot a városra? És ha jönnének a zombik, hol keresnénk fegyvert vagy ételt? Vajon hogy nézhetett ki Ferenc József idején Pécs? És milyen lenne, ha egy jövőbeli videójáték helyszíne lenne?
Pécsről az óceánba!
Nagyon sok olyan interaktív térkép létezik az interneten, melyekkel fiktív, nem létező szituációkat modellezhetünk le és szimulálhatunk, vagy épp csak elszórakozhatunk segítségükkel saját, szívünknek oly kedves városunkkal. Ha valaki például tudni akarja, hogy hova lyukadnánk ki, ha Pécs alatt elkezdenénk egy hatalmas alagutat ásni, az meg fog lepődni az Antipodes nevű oldal pécsi találatától.
Az oldal fogja a város koordinátáit, és megmutatja, hogy mi található a Föld ellenkező pontján, azaz egyenesen „alattunk”. Az oldal két térképet mutat párhuzamosan, az egyik a tényleges helyünk, a másik a fantázia-alagutunk végpontja. Egy kis rajzolt emberke jelzi pozíciónkat, aki bedugja a fejét a földbe az A-pontban és kidugja a B-ben. Az Antipodes szerint annyira nem éri meg elkezdeni ásni a nagy, bolygón keresztülhatoló pécsi lyukat, ugyanis nagyjából a Csendes-óceán kellős közepén bukkannánk ki, Ausztrália és Dél-Amerika között, már ha feltesszük, hogy nem sültünk meg a bolygómag közelében, vagy nem fulladtunk meg az áttörés után.
Dobjunk atomot Pécsre!
Tény, hogy nagyon morbid a Nukemap (azaz Atomtérkép) koncepciója, de legalább annyira érdekes is. Az oldalt egy amerikai történész fejlesztette (Alex Wellerstein), aki lehetővé tette, hogy a Google térképén lássuk, hogy egy adott helyen ledobott atombomba mekkora körzetben milyen mértékű pusztítást végezne. A dolog sokkal komplexebb, mint ahogy hangzik, hiszen rengeteg dolgot állíthatunk be és módosíthatunk. Több tucat bomba közül választhatunk a pár kilotonnás „petárdáktól” kezdve Észak-Korea kísérleti rakétáin, vagy a hiroshimai atombombán keresztül egészen a több száz megatonnás szovjet világromboló fegyverekig.
De be lehet állítani a robbanás hatását befolyásoló szél erősségét és irányát is. Az adatok birtokában a szimulátor megpróbálja megbecsülni a robbantás áldozatainak számát is, bár ez annyira komplex művelet, hogy maga a készítő is elismeri, jó eséllyel pontatlan eredményt ad, hiszen a világ minden pontján egyetlen átlagos népsűrűséggel számol. Mi nem kicsiben játszottuk az atomtérkép játékát, egyből a száz megatonnás „Cár Bombát” dobtuk szeretett városunkra, melynek eredménye sokkoló. Az adatok szerint egy 426 méter mély kráter keletkezne Pécs helyén. A 6 kilométer sugarú tűzgolyó 117 négyzetkilométeres területen mindent porig égetne (a képen a legbelső kör). A robbanás nyomában keletkező légnyomás több mint 3 ezer négyzetkilométeren minden épületet lerombolna (középső kör). A harmadfokú égési sérüléseket okozó hősugárzás pedig nem csak Pécset, hanem Eszéket, Paksot is elérné (legnagyobb kör)!
Biztonságos Pécs, ha jönnek a zombik?
Bizonyára sok zombirajongó vagy zombifób pécsi gondolkodott már el azon: ha a köztemetőből előmásznak egyszer az élőhalottak, mégis mit lehetne tenni ellenük Pécsett? Hova lehetne menekülni a túléléshez szükséges eszközökért, erőforrásokért, vagy épp hol a lehető legbiztonságosabb a város, ha jönnek az agyevő, csoszogó (vagy rohanó, kinek melyik zombitípus jön be jobban) hullák.
Nos, a Map of the Dead (A Holtak térképe) tökéletes eszköz ahhoz, hogy mindezt kiderítsük. A vérvörös és fekete térkép egyszerű, mint a bot: a Google Pécs-térképét veszi alapul, de csak azokat a helyeket, épületeket jeleníti meg, melyek hasznosak lehetnek a zombi-apokalipszis esetén. Azt pedig kifejezetten megnyugtató látni, hogy Pécsett sok-sok gyógyszertár, rendelő, rendőrőrs, mentőállomás, élelmiszer-áruház, benzinkút és barkácsbolt akad, ahol beszerezhetünk mindent a túléléshez.
Pécs múltjának térképei
Korábban már bemutattuk ezt az oldalt, de nem maradhatott innen sem ki. Pécs térképének változásait ugyanis nagyon látványosan meg tudja mutatni az Arcanum térképtár és a Google összefogása. Az oldalban nem csak az a lenyűgöző, hogy a segítségével megnézhetjük, hogy mi változott az akkori és a mai térképeken, hanem az is, hogy emellett betekintést enged abba, mi az, ami úgymond tervszerű és előre borítékolható volt a város fejlődésében az 1700-as évektől kezdve Ferenc Józsefig és az 1880-as évekig. Például nagyon szépen látszik, ahogy a Tettye alakult, vagy ahogy a Budai városrész kinőtte magát.
Egyszerű nagyon a dolog: a kezdőoldalon kiválasztjuk, hogy melyik korabeli térképet akarjuk böngészni, ezután megjelenik a Google térképe, amin kirajzolódik az adott katonai térkép váza. Ahogy ráközelítünk, úgy válik egyre részletesebbé a múlt városképe. Két igazán szép extra is helyet kapott az oldalon. Az egyik egy úgynevezett szinkronizált nézet, amiben egy időben láthatjuk a mai térképünket és a múlt adott térképét. A térképek összehasonlításának egy jóval elegánsabb módja viszont a másik megoldás, mellyel a mai és a régi térképeket egymásra vetíthetjük. Ezzel a megoldással pedig tökéletesen láthatóvá válnak a város méretében és elrendezésében végbement változások.
Vibráló neonszín labirintus lesz Pécs!
A végére hagytuk a leglátványosabb, de legértelmetlenebb térképet. A Vector Map egyszerűen egy neonszínű, futurisztikus, cyberpunk stílusú városi labirintussá varázsolja Pécs térképét.
A város így egy életre kelő gépezethez jobban hasonlít, mint utcák és épületek összességéhez. Minden neonlila és rózsaszín és sárga és vibrál, mozog. Nagyon jó nézegetni a Tron című film videójáték látványához hasonlító Pécset, mindenkinek ajánljuk, mert remek kikapcsolódás!
