A szociális, egészségügyi terület európai szaktekintélyei, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselői gyűltek össze Pécsen, hogy nálunk tárgyalják ki a romák egészségügyi helyzetét, felzárkóztatásukkal kapcsolatos teendőket.
A témában WHO és a Pécsi Tudományegyetem orvoskara egy háromnapos szimpóziumot tart a megyeszékhelyen.
Páva Zsolt polgármester ennek megnyitóján elmondta: meglátása szerint a roma lakosságot érintő egészségügyi problémák főként az egyének szociális helyzetére vezethető vissza, ezért a települések, országok vezetőinek elsősorban a szegénység elleni küzdelemben kell helytállniuk.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Baranya és Pécs az utóbbi években élen kívánt járni a szegények életkörülményeinek javítása érdekében. A megye legszegényebb területein például az Ős-Dráva programban több száz főt érintő állami közfoglalkoztatás valósult meg, míg a megyeszékhely egy főként hátrányos helyzetűek lakta városrészében egy komplex szociális felzárkóztatási program folyik jelenleg.
Az európai uniós szintű, hétfőn elkezdődött tanácskozáson orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők és kommunikációs szakemberek cserélnek tapasztalatot.
Mint azt a rendezvény előtt Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse elmondta, ma még nagyon kevés kutatás létezik az idősebb korosztályhoz tartozó romák egészségügyi állapotáról, életkörülményeikről, s arról, hogy pontosan milyen tudományos oka van annak, hogy az uniós átlagéletkornál tizenöt évvel korábban halnak meg a romák.
Mint mondta, tény ugyanakkor, hogy Európában a legtöbb roma ember magas fokú esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás és egészség területén. Bizonyított, hogy jelentősen rövidebb várható élettartam, egészségi állapot, több betegség illetve magasabb mortalitás jellemzi a roma populációt, mint a többségi társadalom tagjait. A szakmai dokumentumok szerint elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a legnagyobb akadályt a roma kisebbség egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében. Ez mind egyéni, mind közösségi szinten igaz, mondta.
A pécsi szimpózium egyik célja, hogy segítséget nyújtson a kormányoknak a roma stratégiák kidolgozásához, illetve finomhangolásához, emellett a szakemberek által megjelölt jó példákat a roma populáció közösségi szintű egészségmegőrzésére, fejlesztésére alkalmazzák minél több területen.
Östlin Piroska hozzátette: a tanácskozás résztvevői a három nap során többek között roma közösségeket is felkeresnek Baranya felzárkóztatásra váró térségeiben, hogy személyesen az érintettektől gyűjtsenek be tapasztalatokat arról, mire van szüksége a roma társadalomnak az egészségügyi ellátások kapcsán.
