Arra panaszkodnak a tanárok, hogy a diákok egyre fáradtabbak az utóbbi években. Szerintük ugyanis este sokáig vannak fent, a nyomottságnak azonban biológiai oka is lehetnek. A gyerekkori kialvatlanságnak számos mellékhatása lehet. Felmérések szerint, ha később kezdődne a tanítás, jobb lenne a fiatalok iskolai teljesítménye.
Magyarországon a legtöbb általános iskolában és gimnáziumban 8 órakor kezdődik a tanítás. A tanárok tapasztalata szerint azonban a diákok ehhez egyre nehezebben alkalmazkodnak. Főként a tizenéveseken figyelhető meg, hogy rosszabbul teljesítenek a korai órákban:
– Az első néhány tanórán szinte nem lehet velük mit kezdeni. Nagyjából 10 óra környékén javul a helyzet, addig azonban sokszor úgy érzem, mintha feleslegesen magyaráznék, hiába próbálom felkelteni az érdeklődésüket különböző trükkökkel – meséli az egyik pécsi gimnázium tanára.
A pedagógus úgy gondolja, hogy a dolog hátterében a tévé, az okostelefonok és az internet állhatnak. Azt mondja, kollégáival is beszéltek már erről a problémáról és arra tippelnek, hogy a gyerekek éjjel sokáig facebookoznak, ezért nem fekszenek le időben.
A késői lefekvés pedig azt eredményezi, hogy a diákok nehezen tudnak reggel felkelni. A fiataloknak igazi nyűg beérni az iskolába, hiszen ennyi idő alatt nem tudják kipihenni magukat. A kialvatlanságnak azonban biológiai okai is lehetnek: rengeteg tizenéves szervezetében ingadozik a melatonin hormon szintje, ráadásul sokuknak elmozdult az agyuk hátsó lebenyében található mag, ezek pedig hatnak az alvás-ébrenlét ciklus szabályozására. Ezért ha itt az ideje a felkelésnek, a testük még úgy érzi, hogy éjszaka van.
Goldmann-né Fehér Hajnalka, pécsi gyermekpszichológus szerint ez óriási problémát jelent, hiszen az alvás szerepe kulcsfontosságú:
– Nagy probléma, hogy a társadalmi hozzáállás is azt üzeni: egy sikeres ember életében luxus az alvás. Ez óriási tévedés, hiszen az elegendő pihenés szükséges az optimális teljesítményhez, az agy megfelelő fejlődéséhez. A tizenévesek esetében a szükséges alvásidő 8 és fél, 9 és negyed óra közötti lenne, de a serdülőknek csak közel 15 százaléka alszik minimum ennyit – érzékelteti a problémát a pszichológus.
A szakértő szerint ez rengeteg veszélyt hordozhat magában:
– Szükség van alvásra a memória megfelelő működéséhez és a komplex problémák megoldásához is. Aki nem alszik eleget, annál nő a kortizol nevű stresszhormon szintje, amely hangulatingadozást, dühkitörést eredményezhet, főleg serdülőknél. A kialvatlanság ráadásul a vércukorszint növekedéséhez vezethet, ami csökkenti a jóllakottság érzését befolyásoló hormonok szintjét, így fokozódik az éhségérzet is. Hosszú távon ezért a kevés alvás akár elhízást vagy cukorbetegséget is okozhat, túlterheltség esetén pedig akár depresszió is kialakulhat – tudtuk meg Goldmann-né Fehér Hajnalkától.
A fáradt fiatalok ugyanakkor gyakran nyúlnak kávé és energiaital után, amitől később álmosodnak el, ettől viszont még inkább redukálódik az alvásidő. Kutatások azt bizonyítják, hogy a későbbi iskolakezdés pozitívan hat a gyermekek teljesítményére, kreativitására és hangulatára is. Nagy-Britanniában az érettségin is jobban teljesítettek azok a diákok, akiknek 8-nál később kezdődött a tanítás, ennek ellenére a szülők a megszokott napirend visszaállítására szavaztak.
