Összeszedtük azokat a lehetőségeket és érveket, amelyek az Európa Zöld Fővárosa címmel járhatnak. Miért is van értelme a fenntarthatóbb városnak?
Pécs másodszorra pályázza meg az Európa Zöld Fővárosa címet. Első alkalommal, 2014-ben a 2017-es címet szerette volna elnyerni, de nem sikerült. Nem bánkódott a város annyira, hiszen a zöld fejlesztések nem egy-két évre szólnak, hanem valójában az unokáinknak. És nem nehéz felsorolni azokat a komoly beruházásokat és megvalósult projekteket, amelyek kikövezhetik az utat a kitüntető cím felé: a biogázüzem, a tüskésréti szabadidőpark, a Virágos Kertváros és a fásítási programok, a napelempark, a várhatóan Pécsre érkező e-buszok, a kerékpárutak és a kerékpáros kultúra erőteljes támogatása.
De mégis mit jelent ez a cím?
Az Európai Bizottság által kezdeményezett és alapított díjat először 2010-ben ítélték oda, Stockholm viselhette először a címet. Az alapítók célja az volt, hogy motiválják a városokat a zöld fejlesztésekre, egy élhető, fenntartható, egészséges környezet kialakítására. A program során pedig a különböző városok megosszák egymással tapasztalataikat, inspirálják, motiválják egymást.
A zöld fővárosok fejlesztései nem csupán az adott évben, de a későbbiekben is mintaként, példaként állhatnak a következő években a kandidálók előtt.
Játsszunk el a gondolattal, mi történne, ha elnyernénk a címet!
Nyilvánvalóan nőne Pécs turisztikai vonzereje, hiszen egy nemzetközi elismerésről van szó, akárcsak a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa cím esetében. Az idegenforgalmi szektornak óriási profitot hozhat.
A cím viselőjeként egy éven át óriási médiavisszhangnak örvendhetnénk, otthont adhatnánk számtalan nemzetközi konferenciának. Ezzel rengeteg munkakapcsolatot alakulhat ki külföldön is, további zöld beruházásoknak örvendhetne a város és csatlakozna az Európa Zöld Fővárosa Hálózathoz. Ráadásul ez jelentős anyagi forrásokkal jár.
Pécs megismerhetne további környezettudatos településfejlesztési koncepciókat is, a cím elnyerése által pedig nem utolsósorban külföldi befektetők számára is vonzó hellyé válhat, ami munkahelyteremtéshez is vezethet.
Nyilvánvaló az is, hogy ezekből kifolyólag a zöld fejlesztések tovább folytatódhatnának, új lendületet vennének.
És persze a pécsiek számára sem lenne közömbös azt érezni, tudni, hogy nem csupán Európa Kulturális, hanem Európa Zöld Fővárosában is élhetnek!
[su_box title=”Az idei év Zöld Fővárosa” style=”soft” box_color=”#18b248″ title_color=”#0c0b0b”]A 2016-os év Zöld Fővárosa Ljubljana lett. A szlovénok több téren is igen jelentős eredményeket, számokat tudtak felmutatni, amely alapján kiérdemelték a címet. A városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, a sávokat biciklisávokká alakították át, így teljesen a gyalogosoké és a kerékpárosoké lett a terület. Tíz év alatt harminc százalékkal csökkentették az autós közlekedést. A zöldítési program jegyében kőrisfákat ültettek, sétányokat alakítottak ki nagyobb városrészek között. Zöld fejlesztéseik között kulcsfontosságú volt még a vízgazdálkodás optimalizálása: rövid idő alatt számos ivókutat alakítottak ki városszerte, ahol ellenőrzött, iható víz folyik, nagy beruházások történtek a szennyvíz-gazdálkodás és a vízellátás terén.
[/su_box]
