A magyar EU-elnökség ideje alatt kidolgozott új romastratégia, valamint az új nemzetiségi törvény állt a pécsi Nemzetiségi Tanács pénteki ülésének középpontjában. A résztvevők összegezték továbbá a korábbi programok tapasztalatait, amelyből azt szűrték le, cigány-felzárkóztatást nem lehet az érintettek valódi bevonása nélkül sikeresen végrehajtani.
Erb József nemzetiségi tanácsos az ülésen kiemelte, a romák integrációja egyebek mellett az ország jól felfogott gazdasági érdeke is, sokat vár az új stratégiától, mivel az előző kormányzati ciklusokban futott százmilliárdos programok nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
Mint elhangzott, a korábban az integrációra fordított 120 milliárd forint mindössze öt százaléka jutott el ténylegesen a romákhoz. Hol van ez a pénz, hány tanulmány készült az asztalfióknak ebből – tette fel a költőinek szánt kérdést Erb József.
A korábbi kudarcok okát Kalányos Teréz, a városháza nemzetiségi referense abban látja, hogy a programok zárás után az embereket magukra hagyták. Ezzel szemben az új stratégiában intézkedési terv született, amely négy fő területre koncentrál: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre, és a lakhatásra.
Az ülésen részt vevő Csizi Péter alpolgármester szerint a szegénység, és azon belül is a mélyszegénység elleni küzdelem össznemzeti feladat, amelynek azonban külön roma fejezete van. Ugyanis annak az 1,2 millió embernek, aki a legrosszabb körülmények között kénytelenek élni a fele a cigányságból kerül ki.
A tanács tagjai és meghívott vendégei alapvetően egyetértettek a felzárkóztatás új stratégia szerint tervezett megvalósításában, a véleménykülönbségek is inkább csak arról szóltak, hogy ezek közül, melyek élvezzenek prioritást. Többen az oktatás alapvető fontosságát nevezték meg kiindulópontnak, viszont Mesztegnyei Józsefné, a pécsi cigány önkormányzat elnöke másfelől közelített.
Mint kifejtette, első lépésként fel kell számolni a cigánytelepeket, ha ez nem történik meg, akkor ezek a helyek továbbra is a bűnözés melegágyául szolgálnak. A munkahelyek biztosítását ugyanilyen alapvető fontosságúnak nevezte: „míg volt munka, míg volt bánya, a cigányok mindenhol helyt álltak” – szögezte le.
A közmunkaprogrammal kapcsolatban is eltértek a vélemények. Míg azt többen a munka világába való visszaszokás alapvető lépcsőjének tekintik, Hegedűs István, a Baranya Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a cigányságnak sokkal inkább az elsődleges munkapiacon kellene helyet biztosítani.
Elmondta, roma diplomások tömegei állnak sorba munkáért sikertelenül, közben „meg kell küzdeniük azzal is, hogy magukon hordják a rasszjegyeket”. Emlékeztetett arra, a korábbi integrációs törekvések éppen azért voltak sikertelenek, mert cigány emberek nélkül valósították meg azokat.
A romastratégia átbeszélése mellett a tanácsülésen elfogadták a nemzetiségi önkormányzatok 2012-es 16,8 millió forintos költségvetésének felosztását is, amelyet a tagok egyhangúan szavaztak meg. Az összeg pontosan megegyezik tavalyi büdzséjükkel.
