Biztosak lehetünk benne, hogy napjaink eseményei benne lesznek a jövő történelemkönyveiben, krónikáiban, mint a XXI. század eleje egyik legsúlyosabb válságának tünetei. Az európai migrációs válság kiváltó okairól hosszasan lehetne értekezni. A terrorizmus fokozatos erősödése, a 2011-ben kirobbant és „arab tavasz” néven elhíresült kormányellenes tüntetéssorozatok és polgárháborúk a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Vallási és politikai konfliktusok egyvelege szakította darabjaira ezeket a térségeket. Az ott élők egy jobb élet reményében keltek útra Európa felé. Baranyában egy évvel ezelőtt volt súlyos a helyzet.
2014-ben az Európai Unió 890 000(!) bevándorlónak adott állampolgárságot. Ekkor még a marokkóiak jöttek a legtöbben, mintegy 92 700 fő, legtöbbjüknek Spanyolország adott otthont. Hazánkban a Bevándorlási Hivatal adatai szerint több mint 40 000-en adtak be menedékkérelmet. Az állam tavalyelőtt 2,6 milliárd forintot költött a menekültek ellátására.
A válság és migráció okozta káosz ráadásul pompás alkalmat szolgáltatott a terrorszervezeteknek arra, hogy beépülő embereiket, merénylőiket Európába szivárogtassa, és támadásokat hajtson végre velük. Elég megemlíteni Párizst, Brüsszelt, Nizzát. Ezek összehangolt, előre kitervelt, az Iszlám Állam által irányított terrortámadások voltak. Valószínűleg még egy jó darabig nem érezhetjük magunkat biztonságban, hiszen az ISIS területvesztéseivel, vezéreinek kiiktatásaival, a széles körű nemzetközi összefogással együtt a fanatizmus, az elszántság nő a dzsihádistákban. A migrációnak teret engedve, a menekülteket befogadva pedig jócskán könnyebb lesz a terroristáknak Európába szivárogni.
Magyarország
A migránsveszély első jeleit, az arra való figyelmeztetést 2015 elején már lehetett érezni, hiszen az ország déli határa felé meg is indultak a menekültek.
Augusztusban eszmélt fel Magyarország, akkor alakult ki az igazi krízishelyzet az ország több pontján a vasútállomásoknál, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban, a Keleti pályaudvaron volt. Ekkora már száztízezerre nőtt a menedékkérők száma. A röszkei határátkelőnél komolyabb intézkedésekre volt szükség, könnygázt is bevetettek. Végül szeptember 4-én gyalog indultak el az M1-es mentén Ausztrián keresztül Németország felé, ahol másfél millió menekült számára ígértek ellátást.
Baranya megye
Az illegális határátlépéssel kapcsolatos adatok beszédesek: 2014-ben 216, 2015-ben 36 368(!) migráns lépett Magyarország területére Baranyán keresztül. Utóbbiak majdnem száz százaléka a szeptember közepétől október közepéig terjedő időszakban jött át a határon, a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszok lezárása közti időszakban.
Tavaly szeptember 17-én volt az első nagy roham, akkor tucatjával kezdték átlépni a határt a bevándorlók, legtöbbjüket vonaton szállították Magyarország mellé a horvátok. Főként Beremendhez, onnan buszokkal és vonatokkal indultak tovább. Nem sokkal később azonban elkezdték elkezdték felhúzni a drótkerítést.
Változó intenzitással zajlottak a tranzitjáratok, szeptember 17-től október 16-ig mintegy harminchatezren jöttek át Baranyába. A zöldhatáron is sok ezer migráns próbálkozott átjutni, őket elfogták.
Október 17-én lépett életbe a teljes határzár. Utána sokáig nem is tapasztaltak különösebb mozgást az érintett szakaszon.
A lezárást követően 2016. március elején két marokkói férfi tört be Magyarországra, ez volt az idei első illegális határátlépés a hosszú őszi-téli csend után. Őket rögtön előállították a Mohácsi Rendőr-főkapitányságon.
Idén augusztus 25-én az Országos Rendőr-főkapitányság is megerősítette, hogy éppen a megyehatár után, Hercegszántó mellett két helyen is megrongálták a kerítést a migránsok, körülbelül 20-24 fő jutott át a határon, de hamar lekapcsolták őket is.
A Készenléti Rendőrség azt a tájékoztatást adta, hogy folyamatosak az átcsoportosítások Baranyában a migránsok változó útvonalainak megfelelően. A pécsi székhelyű Határvadász Bevetési Osztály 167 főt számlál. Ez a létszám jelenleg megfelelő, az átcsoportosítások is jól megoldhatóak így. A szükséges feladatokat a Magyar Honvédség egységei a Határrendészeti Kirendeltséggel közösen látják el.
Határvadászokat keresnek
Az ORFK tájékoztatása szerint a szeptember elsején kezdődött toborzás felülmúlta a várakozásokat: egy hét alatt 2302-an jelentkeztek országszerte. Eredendő cél a jelenleg működő 7 határvadász osztály megduplázása, vagyis tizenötre növelése, amit 3000 fővel érnének el. A pécsi bevetési osztály létszáma is jelentősen bővülni fog.
A jelentkezők a hat hónapos képzés során az első két hónapban a rendvédelem elméleti alapjait sajátítják el, s vizsgáznak belőle. Ezután hivatalos állományba veszik őket, majd a következő négy hónap alatt az őr- és járőrtársi feladatokat végzik el. Egy komplex vizsga után megkapják az őr- járőr részszakképesítést. Ez egy OKJ-s szakképesítésnek felel meg, ezzel pedig a későbbiekben akár rendőr járőrtársi feladatokat is elláthatnak.
Magyarországon át érkezett Belgiumba a terrorista
Azonosítottak egy fiatalembert, aki tavaly ősszel Magyarországon keresztül érkezett vissza Szíriából Belgiumba, majd segítette a párizsi öngyilkos merényletek előkészítését – közölte a belga főügyészség. A 24 éves Najim Laachraoui a hatóságok szerint 2013-ban csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez Szíriában, majd a menekülthullámot kihasználva tért vissza illegálisan Magyarországon keresztül Belgiumba.
A főügyészség nyilatkozata szerint a gyanúsított egyike azoknak, akiket Salah Abdeslam bérelt autóval Magyarországról Belgiumba szállított hamis személyazonosító okmányokkal.
Az autó másik utasa lehetett az a korábban Samir Bouzid néven ismert, 35 éves algériai Mohamed Belkaid, akit agyonlőttek Brüsszel déli, Forest nevű negyedében egy házkutatásnak indult rendőrségi akcióban.
Híradások szerint kétszer is elutazott Belgiumból Magyarországra szeptember folyamán Salah Abdeslam, a november 13-ai párizsi terrortámadások egyik szervezője. A beszámolók szerint Abdeslam szeptember 9-én parkolt le a budapesti Keleti pályaudvar közelében, majd háromnegyed órányi időzés után autójával visszaindult Belgiumba.
Szeptember 17-én tért vissza Budapestre, szintén Németországon és Ausztrián át. Két órát parkolt ugyancsak a Keleti pályaudvar közelében, ahová szíriai migránsok ezrei érkeztek.
A feltételezhetően második alkalommal Belgiumba szállított Abdelhamid Abaoud – a támadások másik fő szervezője – azzal dicsekedett, hogy a migránshullámmal tért vissza titokban Európába.
