A külföldi hallgatók mintegy négymilliárd forinttal növelik a pécsi egyetem bevételeit és nagyjából ugyanekkora összeget költenek lakhatásra, étkezésre és kikapcsolódásra évente. Ez az összeg még magasabb is lehetne, ha a PTE – a többi egyetemhez hasonlóan – bírná a terhelést.
Sajtóinformációk szerint a külföldi diákok a kiadásaik 45 százalékát lakhatásra, 17 százalékát étkezésre költik, és az összes költségük 16 százalékát fordítják szórakozásra, valamint élvezeti cikkek vásárlására. A fennmaradó összeg tandíjra megy el.
A négy hazai orvosegyetemre a világ minden tájáról érkeztek diákok, jelenleg nagyjából 7500 külföldi hallgató készül Magyarországon orvosnak, melyből 1600-an tanulnak a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, és még közel négyszázan az összes többin.
A PTE Oktatási Igazgatósága érdeklődésünkre elmondta, hogy a hagyományosan nagy érdeklődést kiváltó orvosi képzésekre érkeznek a legtöbben, de népszerűek a gazdasági és pszichológia képzések is, valamint jelentős az Erasmus programban érkező külföldi hallgatók száma is. A legtöbb hallgató Németországból, Norvégiából, Iránból, a Koreai Köztársaságból, Spanyolországból és Svédországból érkezik a városba.
A pécsi egyetemre egyébként minden évben négyszeres-ötszörös a túljelentkezés a külföldi hallgatókat tekintve, azonban az orvosi karoknak nincs lehetőségük a kapacitásuk bővítésére.
– Az orvos, fogorvos és gyógyszerész képzésekre nagy a külföldi kereslet, jelentős a túljelentkezés. Jelen helyzetben az Általános Orvostudományi Kar nem rendelkezik a további bővítés infrastrukturális, technikai és személyi feltételeivel, és a kihasználtság növelése a színvonal gyengítésével járna – fogalmazott Lengvárszky Attila, oktatási igazgató.
A külföldi hallgatók az egyetem bevételét mintegy négymilliárd forinttal növelik és nagyjából ugyanekkora összeget költenek évente a tandíjon kívüli tevékenységekre, lakhatásra, étkezésre és kikapcsolódásra. Emellett az egyetem számít a legnagyobb foglalkoztatónak a pécsi munkaerőpiacon. Ráadásul az itt tanuló külföldi diákok fogyasztása jelentősen hozzájárul a kereskedelmi és vendéglátóhelyek, a lakásbérbeadás, a közlekedés, a közműszolgáltatók, a kultúra, a sport és egyéb szolgáltatások bevételeinek növeléséhez, a szolgáltatások fenntartásához. A kapacitás növeléséhez azonban még sincs lehetősége az intézménynek.
Miseta Attila, a pécsi orvosi kar dékánja elmondta, hogy jelenleg nincs elegendő oktató, műszer és hely arra, hogy több hallgatót tudjon fogadni az egyetem, de abban az esetben, ha megfelelő támogatás állna rendelkezésre, az oktatói és infrastrukturális kapacitások bővítése után mintegy 400 fővel növelhető lenne a külföldi hallgatók száma, ez még vállalható tehernövekedés lenne az oktatás és az adminisztráció terén.
Az ÁOK külföldi hallgatóinak tandíjából befolyó összeget tekintve érdemes megjegyezni, hogy az idegen nyelvű képzésekből szerzett bevétel már messze meghaladja a reál értékben folyamatosan csökkenő állami támogatást, azaz jelenleg a magyar hallgatók képzése jelentős mértékben az idegen nyelvű képzés bevételein alapul.
