Közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 35 pénzügyi szervezetre, mert jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit – jelentette be csütörtökön Windisch László.
Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jegybank csütörtökön közzétett határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet április 30-ig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek.
A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A pénzügyi szolgáltatóknak azon ügyfeleknek is vissza kell fizetniük a jogtalanul elvont díjakat, akiknek a szerződése időközben megszűnt.
A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta.
Az MNB több jogszabálysértést feltárt: hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg; nem tájékoztatták a fogyasztókat időben ingyenes felmondási jogukról; elmulasztották közölni a díjmódosítás okát; az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját.
A kiszabott bírságösszegek meghatározásánál az MNB figyelembe vette a törvénysértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is – foglalta össze az alelnök. Egyes hitelintézeteknél a maximális – e tényállásoknál a törvény szerint legfeljebb 100 millió forintnyi – fogyasztóvédelmi bírsághoz közeli összeg kiszabását tartotta indokoltnak, mivel esetükben a jogsértés ügyfeleik széles körét érintette.
A kimagasló összegű bírságok kiszabására azért volt szükség, mert a szektorban elterjedt ez az ügyfelek számára hátrányos gyakorlat, amit mutat, hogy az MNB mind a 35 lezárt ügyben jogszabálysértést állapított meg, továbbá, mert azt szeretnék, ha a bírságoknak visszatartó erejük lenne – mondta az alelnök.
A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövekezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ekkorát három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott). A bankokra kiszabott átlagos bírság közel 589 millió, a takarékoké 18 millió forint.
Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója elmondta, a jegybank folytatja a többi hitelintézet 2012-től meghirdetett pénzforgalmi hirdetményeinek, s az ezek nyomán ténylegesen életbe léptetett díjaknak a vizsgálatát, a mintegy 120 szervezet vizsgálatát az MNB folyamatosan végzi. A 2014-ben eddig meghirdetett és ezután meghirdetendő hirdetményeket, szerződésmódosításokat, magatartásokat is kiemelten vizsgálja az MNB.
Windisch László hangsúlyozta: a felügyeleti ellenőrzések célja a fogyasztóvédelmi szemlélet következetes előtérbe helyezése, s mindezek nyomán a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalom visszaállítása. Tudatosítani kell, hogy az ügyfelek mögött erős, elkötelezett pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság áll. Ezt szolgálják a jogsértő díj- és költségemelésekkel kapcsolatos mostani intézkedések is – hangsúlyozta.
A jegybank ennek érdekében maximálisan kihasználja a jogszabályokban biztosított fogyasztóvédelmi eszközöket, s minden esetben a feltárt jogsértésnek megfelelő – a korábbi évekhez képest gyakorta súlyosabb bírságokat is jelentő – szankciót alkalmaz.
A piac egészének biztonságát szavatolják a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrésére tett erőfeszítések is, amelyekre a jegybank nagy hangsúlyt fektet. Mindezek nyomán a fogyasztók érezhetik, hogy erős, a pénzügyi fogyasztóvédelem mellett elkötelezett hatóság áll mögöttük – hangsúlyozta az alelnök.
A jegybank felfogása szerint a pénzforgalmi szolgáltatások- azok nehezen elkerülhető igénybevétele miatt – tulajdonképpen egyfajta közszolgáltatásnak tekinthetőek. A fogyasztók nagy része ennek ellenére jelentős információs hátrányban van a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, s a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan gyakorta nincs is valós döntési helyzetben. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatók maradéktalanul betartsák a működésüket szabályozó fogyasztóvédelmi előírásokat – mondta Windisch László.
A legmagasabb bírságot, 98 millió forintot az Erste, az MKB és a Raiffeisen Bankra rótták ki, a takarékszövetkezetek közül a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezetet 35 millióra bírságolta az MNB.
