Jelenleg is folyik Pécs fejlesztési koncepciójának megalkotása. A folyamat részeként szerdán konferenciát tartottak városvezetők, közgazdasági, városfejlesztési szakemberek részvételével.
Páva Zsolt polgármester a rendezvényen elmondta: az elmúlt 24 évben három fontos időszakra bontható Pécs fejlődése. A rendszerváltást követő korszakról felidézte: gazdaságilag a város megsínylette a bányák bezárását. Ez egy olyan törést okozott a városban, amelyet a mai napig nem sikerült kiheverni. Azt mondta, a lépés nem feltétlenül volt átgondolt, megfontolt.
Kijelentette ugyanakkor, hogy 1998-tól reményteljes időszak következett az Elcoteq betelepülésével, Pécs felfelé ívelő pályára állt, ugyanígy pozitív eredményeket hozott az uniós csatlakozás, tette hozzá. Páva Zsolt szerint azzal, hogy az EU déli kapujává vált Baranya, sok reményt tápláltak, ám ezek nagy része Pécsen kívül álló okok miatt nem valósulhatott meg.
A harmadik, 2008-tól induló időszakról szólva megemlítette: az EKF példátlan változásokat indított el, bár, tette hozzá, sokkal jobban is ki lehetett volna használni a kínálkozó lehetőségeket.
Elmondta: 2014 újabb fordulópont a város életében.
– A város céljai és a stratégiák átfedésben vannak, nem úgy mint korábban. Három irányban indulunk el: a legfontosabb, hogy a gazdaság munkahelyek megteremtésével erősödjön – így a polgármester. Páva szerint ezért a helyi gazdaságot helyzetbe kell hozni, új állásokat kell teremteni, mindehhez kormányzati és uniós forrásokat vennének igénybe.
Kitért rá: az első lépéssel megadták a lehetőséget a fejlesztésre az új ipari park kialakításával. Ez azért fontos, hogy érdeklődő esetén gyorsan, jó helyet tudjanak biztosítani a betelepülőknek.
A gépgyártás pécsi lehetőségeinek megteremtése szintén a tervek között szerepel, hiszen az idő bebizonyította, hogy már ma is szép számmal vannak ilyen üzemek a megyeszékhelyen. Kiemelte a Hauni német gépgyártót, amely éppen a napokban indítja el pécsi gyárának bővítését.
Páva elmondta, fontos, hogy további termelő egységek lépjenek be.
A másik fontos cél, hogy az egyetem szerepe tovább erősödjön, illetve szerepe ne halványuljon. Elmondta: előre kell lépni a külföldi diákok pécsi tanítása kapcsán.
A harmadik stratégiai cél szerint erősíteni kell Pécs regionális szerepét. Kulturális tekintetben Pécs már megerősödött, de ennek regionalitását határon túl is fokozni kell, mondta.
Az Eco-Cortex Kft. kapott megbízást arra, hogy elkészítse Pécs város településfejlesztési koncepciójának megalapozó tanulmányát. A munka célja a város fenntartható fejlődésének megalapozását szolgálja.
Göndöcs István szakmai vezető ennek kapcsán elmondta: Pécs gazdasága jelenleg még többszörösen hátrányos helyzetben van, ami részben a megkésett fejlesztéseknek, részben annak tudható be, hogy városunk kimaradt a tőkebefektetési hullámokból.
Elmondta, a 2030-ig vázolt jövőkép mottója, hogy Pécs olyan város legyen, ahol jó élni, amelyben az életminőség közelít az európai élvonalhoz.
Példaként elmondta, fenntartható fejlődést szolgáló beruházásokat kell indítani főként azokon a területeken, amelyek ma kihasználatlanok Pécsen. Utalt itt a belváros és a déli városrész közötti területekre. Mint mondta, biztosítani kell az egészséges környezetet, a zöld infrastruktúrák fejlesztését, a környezeti ártalmak csökkentését.
A társadalmat is fenntarthatóvá kell tenni, amit a gazdaság fejlesztésével lehet megteremteni. Hozzátette: ha minőséget akarunk, az oktatás színvonalán is javítani kell. Emellett a közösség további erősödésére is szükség van, amiben a városvezetésnek, az önkormányzatnak is van teendője.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Kovács L. Gábor az egyetem részéről elmondta, a PTE számára óriási csapás, hogy elveszítették hallgatóik egy részét. Elmondta, a szegedihez és a debrecenihez képest a pécsi egyetemnek többletveszteségei is vannak. Szerinte műszaki, informatikai területen kell erősíteniük 2-3 év alatt, s erősíteni kell a nemzetköziesedést is. Ez utóbbi kapcsán elmondta, a mai 10 százalékos külföldi hallgatói arányt meg kell duplázni. Emellett, tette hozzá, a klinikák átrendeződése miatt a felszabaduló ingatlanok kérdését a várossal közösen kell megoldani.
Síkfői Tamás, a megyei iparkamara titkára azt mondta, a gazdaság fejlődése nélkül Pécs tovább veszít pozíciójából is. Szerinte a városvezetésnek partnerként kell tekintenie a vállalkozói rétegre, a gazdasági szereplőkre. Hozzátette: az oktatásnak ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit, s az ezt szolgáló küzdelem egyelőre csak részeredményeket hozott. Sok gépipari szakmunkásra, fizikai munkaerőre lenne szükség. Elmondta: a helyi munkaerő megléte nélkül nem jönnek a befektetők sem.
Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a stratégia akkor lesz jó, ha nemcsak céljai vannak, hanem finanszírozási oldalról is megvalósítható. Elsősorban az uniós forrásokat lehet majd számba venni a következő hat évben. Mint mondta, projektlistát állítanak össze, s az összes fejleszteni kívánt programot rangsorolják.
Hozzátette: a döntéshozók határoznak majd, hogy a projektlistából mi a fontos, mi kevésbé. – Gépipar, orvosi műszergyártás, környezetipari beruházások fejlesztése biztosan benne lesznek, a többi pedig a fontossági sorrendben következik – mondta.
Csaba Ders, a város főépítésze arról szólt, hogy Pécsnek a belső, meglévő erőforrásaira kell egyre jobban támaszkodnia. Megemlítette: minél inkább ki kell használnia az önkormányzatnak az egyetemen meglévő szellemi potenciált.
