A felnőtt lakosság 30-35 százaléka, tehát minden harmadik felnőtt magas vérnyomásban – hypertonia – szenved, és újabb adatok szerint, elsősorban az elhízás növekedésével párhuzamosan, ez a gyakoriság fokozódik – mondta Páll Dénes egyetemi decens, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Regionális Hypertonia Centrumának vezetője szombaton az MTI-nek.
Páll tájékoztatása szerint a centrum nyolcadik alkalommal rendezte meg az „Aktualitások a hypertonia kezelésében” elnevezésű tudományos továbbképzést szombaton, ahol a magasvérnyomás-betegség kezelésének legújabb ismereteit tekintették át a régió családorvosai, belgyógyászai, gyógyszerészei.
Páll Dénes egyetemi docens, az Európai Hypertonia Kiválósági Központ címmel kitüntetett regionális központ vezetője hangsúlyozta: miközben minden harmadik felnőtt magas vérnyomásban szenved, már serdülőkorban is 2-3 százalékos a betegség gyakorisága. A jól kezelt hypertoniások aránya országonként változik, de összességében alacsony, 25-45 százalék. A tartósan 140/90 Hgmm feletti érték életkortól és nemtől függetlenül magasvérnyomás-betegséget jelent, miközben a legújabb ajánlás értelmében egyre szélesebb betegcsoportoknál 130/80 Hgmm az elérendő célérték – tette hozzá.
A szakember megjegyezte: tekintettel arra, hogy az emelkedett vérnyomásérték a betegek jelentős részének éveken keresztül nem okoz panaszt, ezért számos esetben csak évek, évtizedek múltán fedezik fel. Szűrővizsgálatok, időszakos vérnyomásmérések szükségesek a hypertonia időben történő diagnosztizálása érdekében.
Páll elmondta azt is, hogy a betegség tartós fennállása és nem megfelelő kezelése esetén évek, évtizedek alatt úgynevezett célszerv-károsodások (szív, agy, vese, szem) alakulnak ki. A magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél nagyobb az esély a cukorbetegség és a zsíranyagcsere zavar együttes fennállására is.
A magasvérnyomás-betegség krónikus állapot, tehát tartósan, évtizedeken keresztül terápiát igényel. A betegek döntő többségének kombinációs kezelésre (többféle vérnyomáscsökkentő) van szüksége. A gyógyszeres kezelés fontossága mellett a nem-gyógyszeres kezelés (testsúlycsökkentés, sószegény diéta, testmozgás növelése) is kiemelt jelentőségű. A nem megfelelő vérnyomású betegek sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak a későbbiekben szívinfarktust, szenvednek el szélütést (stroke), ugyanakkor a magasvérnyomás-betegség optimális kezelésével a szövődmények gyakorisága jelentősen csökkenthető – magyarázta a debreceni hypertonia centrum vezetője.
