A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdai küldöttgyűlésén egy tartózkodás mellett elfogadta a kamarai rendszer továbbfejlesztésére Parragh László elnök szóbeli előterjesztésében elhangzott vitaanyagot, amely egyebek mellett tartalmazta a kötelező kamarai rendszer bevezetésének javaslatát, az egyenszilárdságú szolgáltatás megvalósítását, és a területi kamarák közötti munka jobb összehangolását.
Korábban írtuk:
Szerdán döntenek a kötelező, szebb néven alanyi jogú tagság bevezetéséről. Síkfői Tamás, a baranyai szervezet titkára szerint osztrák, német, francia példák állnak előttünk és hasznos lesz az általános kötelezés. A vállalkozók jó része viszont értetlenül figyeli, mi jön.
Szerdán tartja éves közgyűlését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, s fontos kérdésben dönthetnek. A napirendi pontok között ugyanis megtárgyalják a kamarai rendszer továbbfejlesztésére szóló javaslatot is, ennek részeként a kötelező, azaz a vállalkozásoknak alanyi jogon, nyilván tagdíjért cserébe járó kamarai tagság bevezetésére vonatkozó előterjesztést.
– Hallottam erről a híradóban, de nem értem, mi szükség van erre. Soha nem kértem semmit tőlük, azt sem tudom, hol a központjuk, s miben is lennének a hasznomra. Pár éve mégis köteleztek rá, hogy fizessek be regisztráció címén számukra havi ötezret. Ha ez drágulással jár, most már akár tüntetni is elmegyek – mondta lapunknak Fülöp Imre, festő, mázoló, tapétázó vállalkozó.
Vele együtt szinte minden kisebb pécsi vállalkozó fúj az esetleges változás miatt. Igaz, egyelőre konkrétumok nem ismertek, csak annyi, hogy – ha rábólintanak – 2016-tól vezetnék be a rendszert. A most csak regisztrációval rendelkezőket vonnák be, s nem kizárt, hogy az emelt szolgáltatásért a tagdíjat is emelnék.
– Az biztos, hogy itt Baranyában a mostani rendszerben az állam több százmilliós feladatot adott nekünk a százmilliós regisztrációs díjért cserébe. A kieső pénzt például pályázatokból igyekszünk fedezni. Az alanyi jogú tagságot csak úgy támogatjuk viszont mi is – hiszen vállalkozókat képviselünk, ez a dolgunk –, ha emiatt egy magyar(!) kis- és középvállalkozás terhei nem növekednek. Legyen például leírható az adóból a tagság díja! – mondta lapunknak Síkfői Tamás, a megyei kamara titkára.
A szakember emlékeztet: Napóleon óta minden kontinentális európai országban – kivéve nálunk – alanyi jogú tagság van a kamaráknál. Itthon is így volt 1948-ig, valamint 1994 és 2000 között. Vagyis – ha így döntenek – csak visszaállna az eddig működő rendszer. Elmondta: egyébként ma mind a 12 hivatásrendi kamara (építész, ügyvédi, állatorvosi stb.) kötelező tagságú. Síkfői szerint azzal, ha alanyilag kötelezik az utolsó vállalkozót is a tagságra, az minden olyan szolgáltatást, érdekképviseletet megkap a kamarától, amit csak szeretne. Nem lesznek olyan korlátozások, mint most a regisztrációsoknál.
A titkár szerint egyébként a multinacionális cégek, a mögöttük álló érdekcsoportok és az általuk támogatott politikai szervezetek ágálnak most a hagyományos rendszer visszaállítása ellen. Nem szeretnék ugyanis, hogy a magyar vállalkozások jobban ki tudjanak állni érdekeikért.
– Leegyszerűsítve egy nemzeti önvédelmi mechanizmus a kamarai rendszer tervezett új működése, naná, hogy most éppen a multik és meghosszabbított karjaik ütik a legjobban a tamtamot – vélekedett a titkár.
[box title=”Dunai: nem érheti kár a vállalkozásokat” box_color=”#b92323″]Dunai Péter, az országos kamara főtitkára szerint az egységesítési igény miatt van szükség a változtatásra. – Legyen mindenki tag, fizessen mindenki, ne növekedjenek a terhek, és minden vállalkozás vehesse igénybe a szolgáltatást, gyakorolhassa jogait, részt vehessen a kamara működtetésében – jelentette ki a minap a szakember.[/box]
