Az idei év első felében a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése alapján 2011-re a világgazdaság növekedése a tavalyi 5,1 százaléknál kisebb mértékű, 4,0 százalék lesz – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A KSH havi összefoglalója szerint a nemzetközi gazdaság alakulását befolyásolta, hogy számos meghatározó nemzetgazdaság munkaerőpiacán nem történt jelentős javulás, illetve a fiskális politikában a költségvetési kiigazítás került előtérbe.
Az év közepére a fogyasztói árak emelkedése felgyorsult, amiben leginkább az élelmiszer- és nyersanyagárak növekedése játszotta a főszerepet. Néhány euróövezetbeli ország államadósság-problémája meghatározó tényezőnek bizonyult a pénzügyi piacok folyamataiban, ami a pénzügyi eszközök árain keresztül érezteti hatását a reálgazdaság teljesítményén. Mindezek a fogyasztás növekedését is visszafogják.
A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék növekedése – az előző év azonos időszakához viszonyítva – az első negyedévi 2,4 százalék után a második negyedévben 1,7 százalékra fékeződött. 2011 első félévében a globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok bruttó hazai terméke – lassuló növekedés mellett – 1,9 százalékkal lett nagyobb az egy évvel korábbinál. A kínai nemzetgazdaság továbbra is dinamikusan, 9,6 százalékkal bővült, viszont a jelentős katasztrófát elszenvedő Japán GDP-je 0,9 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió (EU-27) gazdasági teljesítménye 2,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az uniós növekedés motorjának számító Németországé 3,7 százalékkal. Az EU gazdaságának megtorpanása jól nyomon követhető az Európai Bizottság által publikált gazdasági bizalmi index (Economic Sentiment Indicator) romlásában: július-szeptemberre a tagállamok többségében a konjunktúravárakozások pesszimistának mutatkoztak.
Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5 százalékos növekedés eredményeképpen az első félévben 1,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság bővülése is lelassult. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 második negyedévéhez képest 1,2 százalékos volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában Magyarország a középmezőny végén helyezkedik el.
A harmadik negyedév folyamán a magyar gazdasági szereplők várakozásai is romlottak a gazdasági folyamatokat illetően. Szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került.
