A bébikomp máig rendkívül népszerű eszköz, pedig módfelett káros és balesetveszélyes is lehet a babák számára. Pécsi szakértő óvva int a használattól, de miért? Mindjárt elmondjuk.
A korábban kati néven futó, mára leggyakrabban a bébikomp elnevezést viselő tárgy egyfajta mozgássegítő eszköz. Az önállóan járni még nem tudó baba ebbe belehelyezve a sétálást imitáló mozdulatokkal hajtja magát előre. Sok szülő reméli, hogy ezáltal gyermeke hamarabb tanul majd meg járni. Mások egyszerűen örülnek annak, hogy végre találtak egy eszközt, amely egy időre leköti a babát. Mindkét esetben nagyon rosszul teszik, ha kati segítségét hívják. Lássuk, miért.
Egy szülőnek sem ajánlja a bébikomp használatát Kiss Bernadett, a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pécsi Tagintézményének konduktora. Úgy gondolja, ez az egyébként káros találmány még jó darabig nem fog – sajnos – kimenni a divatból, hiszen régóta létezik és ma is töretlen népszerűségnek örvend. Ez a népszerűség annak köszönhető egyrészt, hogy a járni még nem tudó kisbabák élvezik, mikor gyors tempóban járhatják a segítségével a lakást, a szülők egy szusszanásnyi szünethez jutnak.
A szakember elmondta, ha egy szülő mindenképpen használni szeretné, akkor csak 8 hónapos kora után, nagyon kis időre (napi maximum tizenöt percre) tegye bele a babáját és nagyon figyeljen oda, hogy a kicsi teli talpon, ne lábujjhegyen álljon a bébikompban.
De miért is tartja egyébként károsnak a „mozgásfejlesztő” eszközt?
A legnagyobb probléma Kiss Bernadett szerint az, hogy a bébikomp nem szükségszerű dolog, csupán kényelmi és élvezeti funkciót tölt be. A legtöbb szülő túl korán kezdi el használni, sokszor akkor, amikor a babák még ülni sem tudnak önállóan. Ez veszélyes, hiszen a pici törzsizomzata még nem elég erős ahhoz, hogy azt a félig ülő félig álló pozíciót megtartsa, amit a bébikompban felvenni képes.
Ha pedig túl kicsi a baba vagy az ülés nincs megfelelően beállítva és nem ér le a teljes talprésze a padlóra, sokszor lábujjhegyre próbál állni, ami szélsőséges esetben rossz beidegződéshez vezethet a lábfej használatában, mely ortopédiai beavatkozást is eredményezhet.
A bébikomppal a gyerek nagy tempóval tud haladni a lakásban, simán felborulhat vele, így még balesetveszélyes is.
Amikor a gyerek már kapaszkodva fel tud állni és függőleges helyzetben is „edzeni kezdi” az izomzatát, akkor viszont már nincs rá szükség, mondta Kiss Bernadett. Hiszen a gyermek jó esetben végigcsinálja a kúszás és mászás elengedhetetlen fázisait és szép lassan megtanul magától járni.
„Áll, mint katiban a gyerek.” De ki az a Kati, vagyis mi az a kati?
A régiek rájöttek, hogy valamit ki kell találni arra az esetre, ha valami dolog van a ház körül vagy a földeken. Hiszen nem volt mindig ember, akinek kizárólag a bébicsőszködés lett volna a feladata, sőt.
Készítettek hát változatos formájú és anyagú alkalmatosságokat, amelyekbe beállították a gyereket, ezzel megoldva a problémát. És hogy jön ide Kati? Valószínűleg megszemélyesítették az eszközt, amely kvázi bébiszitterként működött, és így lett az eszköz neve kati. Mára már szerencsére sokan rájöttek, hogy nem szabad ezt az egyszerű, de káros megoldást választani.
[su_box title=”Mit csinál a konduktor?” style=”soft” box_color=”#26b83f” radius=”2″]A konduktor a központi idegrendszeri sérült gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó szakember, aki a Pető-módszer alapján végez mozgásfejlesztést, aminek pedagógiai alapja van. Vagyis nem a mozgatásra alapoz, mint a gyógytorna, hanem a pedagógiára. A konduktor tehát egy tanulási folyamatot alakít ki és tanít meg a gyermeknek vagy felnőttnek, aki ezáltal újra ,vagy először tudja majd mozgatni sérült tagjait, önállóbbá válik, javul az életminősége.[/su_box]
